Az aviomatikus kereskedelem rendszere, Gazdaságpszichológia
ÖSSZEGZÉS A az aviomatikus kereskedelem rendszere első része a gazdasági magatartás egyéni, személyes és társas-társadalmi vetületeit vizsgáló gazdaságpszichológia számára legfontosabb elméleti alapokat veszi számba.
A mára erősen matematizált közgazdaságtan, határterületeként a gazdaságfilozófia és a döntéselmélet, valamint — ezzel némileg szembeállítva — a naiv gazdaságelméletek a pszichológus nézőpontjából, a lélektan érdeklődési irányai szerint szabdalva kerülnek napirendre.
Sajátos kettősségben — elkülönülve és egymásba átmeg átfolyva — áll az olvasó előtt a piacgazdaság és az abban működő ember tiszta ráción alapuló képe s a pszichológiai befolyásokra és havi 1000 jövedelem aviomatikus kereskedelem rendszere érzékeny tudós és a naiv ember gazdaságfelfogása, amely hol befolyásoló tényezők sokaságát vonultatja fel, hol szegényesen leegyszerűsítő képet nyújt.
A közgazdaságtan pszichológiai vonatkozásairól szóló bevezető fejezetben Mérő László a modern gazdaságelmélet alapfogalmait mutatja be, matematikai precizitással önti formába a megkérdőjelezetlen alaptételeket és az azokból levezethető állításokat, miközben tanúbizonyságot tesz társadalomtudományi érzékéről és fogékonyságáról. Az elmélet pszichológiai vonatkozásai megjelennek mind a problémák megfogalmazásában, mind a gondolkodási keretek kialakításában.
Közgazdasági és lélektani megfontolások alapján mérlegelhető, hogy mely jelenségek hanyagolhatók el a gazdasági viselkedés megértésekor, s melyeknek kellene a jövőben nagyobb figyelmet szentelni. A fejezet középpontjában — túl az axiomatikus kiindulópontokon — a mikroökonómia legfontosabb alapkategóriáinak megismertetése áll.
A világosan felfogható és frappáns példák a szakterületbenjáratlanok számára is érthetővé és feldolgozhatóvá teszik az egyébként erősen matematizált elmélet kulcsfogalmait.
A kisvállalkozóvá lett számítógép-tulajdonos egyetemi hallgató példája jól mutatja a fogyasztói és a befektetői döntések különbségét. A kereslet és kínálat ismert fogalmaitól a határhaszon és határköltség matematikai konstrukcióin át a fogyasztói többlet meghatározásáig átlátható és információgazdag mennyiség-ár grafikonok segítik a tartalom elsajátítását. A fejezet utolsó harmada a gazdaság motorjának is tekintett vállalkozóra fókuszál.
Termelői és szolgáltatói tevékenységének leírásában a relatív hatékonyság és az emberi motivációk mozgatóerői kapnak elsődleges szerepet. Mérő László tartalmas és színes példái a pszichológusoknak ötleteket adnak a gazdaságelméleti eszközök hasznosítására és a gazdasági viselkedés lélektani elemzésre alkalmas területeinek kiválasztására, de még a közgazdászok is eredeti és új szempontokat nyernek belőlük szakterületük mélyebb megismeréséhez.
A fejezet — amint a szerző korábbi munkássága alapján várható — rövid kitekintéssel zárul ajátékelmélet, a gazdaságtan és a pszichológia kapcsolódási pontjainak vidékére. Történetiségében tekinti át a racionalitásfelfogásokat: a filozófiai gyökerektől indul el, s a klasszikus közgazdaságtan megfontolásain át eljut a modern gazdaságtan és a szociálpszichológia újabb álláspontjáig.
Matematika
Az újkor kezdetétől mindmáig fennmaradt az a deduktív megközelítés, amely elméleti megfontolásokból vezeti le a gazdasági viselkedés racionalitásának szükségességét.
Ezzel szemben áll az a leíró vizsgálati módszer, amely a tapasztalati jelenségek feltárásában és összegzésében látja az elméletépítés kívánatos útját.
- Matematika – Wikipédia
- Libri Antikvár Könyv: Az axiomatikus módszer (Szász Gábor) - , Ft
- Speciális opciótáblázatok
- Hogyan lehet nyereséges bináris opciós stratégiát találni
- Gazdaságpszichológia | Digitális Tankönyvtár
Az előbbi jól jellemzi a neoklasszikus közgazdaságtan gondolkodását, míg az utóbbi inkább a pszichológia irányába tájékozódó kutatók módszere. Mindezek illusztrálására a gazdaságelmélet utóbbi évének neoklasszikus modelljei adnak kiváló lehetőséget.
Ezzel szemben a kísérleti eredmények sem a preferenciarendezés, sem az optimalizáció tökéletességét nem igazolják. Simon megközelítésében a döntéshozó, felfogva intellektuális korlátainak tényét, a maximális hasznosság helyett inkább a megelégedésre törekszik.
Mindehhez heurisztikus keresési eljárásokat alkalmaz, s cselekvéseire önérdekén kívül mindenkor hatással vannak etikai normák, társadalmi beidegződésekés tanult rutinok. A fejezetben két további irányzat bemutatására nyílik lehetőség.
- Videoóra lehetőségek
- Pénzt keresni a video opciókkal
Az optimalizáció keretei kiterjesztésének kulcsmozzanata az ún. A fejezet még három problémát érint.
Az együttműködésnek és a versengésnek a pszichológiában és ajátékelméletben egyaránt sokat vizsgált témakörét, az egyéni és társadalmi cselekvést összekötő racionális döntések szociológiai modelljeit, valamint a szociális csereelméleteket kapcsolja össze a racionalitás elméleti-fogalmi konstrukciójával. A Gazdasági döntéshozatal című fejezetben Móra Xavér a gazdaságelméletnek — a racionalitás mellett további — fontos alapelemét, az egyéni döntéshozatalt vizsgálja. Míg a fejezet kiindulópontjául szolgáló, a pénz egyedüli értékmérő szerepét elfogadó modell a közgazdaságtan klasszikuselőfeltevéseivel áll összhangban, addig a valószínűségi formulákra lefordítható bizonytalanság megjelenítése, a várható hasznosság elmélete már számos ponton túlmutat ezeken az előfeltevéseken.
Az alternatívák közötti egyéni választással foglalkozó döntéselmélet a kockázatnak a döntésre gyakorolt hatását elemezvejelöli ki a korábbi modellek érvényességi határait.
Továbbá az addig külsőjegyek alapján is kiszámíthatónak tartott hasznosság kritériumai közé beemeli a döntéshozó sajátos pl.
A fejezet második része a korábban bemutatott elméleti modellek kísérleti kritikáit taglalja. A döntési alternatívákhoz kapcsolódó valószínűségek értékeinek becslési hibái az egyszerűsítő döntési eljárások heurisztikák torzításaitól és a szimpla számítási tévedésektől a szisztematikus torzításokig és az átlaghoz való visszatérés téves oksági magyarázatáig terjednek.
A pontatlanságok kiküszöbölésére tett döntéshozói erőfeszítéseket pedig az információfeldolgozás korlátai nehezítik. A tapasztalati ellenvetések másik csoportja a hasznosság megítélésének gyakorlati problémáiból vezethető le. AszerzőTverskyés Kahneman elváráselméletén keresztül mutatja be a leíró elméletek pszichológiai szemléletét és alkalmazhatóságát.
Bővebben: A matematika története A matematika tudományának kialakulásával, változásaival, vagyis a matematika történetével a tudománytörténet megfelelő ága, a matematikatörténet foglalkozik. Ez az állapot jellemző lehetett az ókori keletre. Mások hangsúlyozzák a korai matematika szakrálisvallásokkal, ill. Az ókorban, ha nem is mindig a mai teljességgel, de ismert volt rengeteg olyan eredmény például az összeadás és szorzás fogalma, a törtek, a fontosabb geometriai idomok és több esetben ezek terület - és térfogat - képleteia π szám közelítése, az algebrai egyenletekhez vezető gondolkodásmód stb. A görög civilizáció felemelkedésével a matematika óriási elméleti fejlődésen ment át anélkül, hogy gyakorlati alkalmazásaitól elfordultak volna.
E nézet tarthatatlanságára utalnak a fejezet záró példái, amelyek szerint a veszteséges vállalkozás fenntartása, az árak és a munkaerőpiac irracionalitásai, valamint a kamatlábak egyensúlyának hiánya mind a korlátozott racionalitás számlájára írhatók. Az első rész utolsó, A laikus elméletek és a gazdaság című fejezetében Kiss Paszkál a gazdasági viselkedés naiv elméleteiből ad ízelítőt.
A hétköznapi és a tudományos gondolkodás jellemzőinek összehasonlításakor képet kapunk ajelenségek megértésének két alapvetően különböző megközelítésmódjáról, melyek egyike egyszerűbb, de több tévedést tartalmaz, a másik viszont logikus, de sokszor igen bonyolult.
A fejezet részletesen tárgyalja a laikus tudás kialakulásának körülményeit kiemelten a konkrét, személyes és a társak által közvetített gyors pénz 1000 tapasztalatokat és általános jellemzőit, majd részletesebben foglalkozik néhány fontos szociálpszichológiai mechanizmusával. Így a szociális megismerési folyamatok közül kiemelkedik az oktulajdonítás attribúció működése, amely arra is választ ad, hogy hogyan indokoljuk a gazdagságot és a szegénységet, illetve a munkanélkülivé válást.
A fejezet ezenkívül tárgyalja a kategorizáció, a kulturális környezet és az ideológiáka nézetrendszerek, valamint a sztereotípiák szerepét a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó egyéni elméletalkotásban.
Машина снова набирала скорость, и, хотя движение по-прежнему почти не ощущалось, стены туннеля уже отбрасывались назад с быстротой, о порядке которой он не мог и догадываться. Казалось, целая вечность прошла, прежде чем снова наступило почти неощутимое изменение в характере вибрации.
A fejezet második része két példán szemlélteti a megelőzően általánosságban bemutatott mechanizmusokat, a laikus gondolkodás működését.
Az átfogó világnézetnek is tekinthető protestáns munkaetikát, azaz a fegyelmet és önmegtartóztatást a gazdasági tevékenységben is meghonosító németalföldi puritán mozgalmak eszmeiségét Max Weber óta állítják párhuzamba a kapitalista gazdaságot felvirágoztató életszemlélettel. A protestáns munkaetika bemutatásában egyrészt különféle pszichológiai változókkal motivációkkal, értékekkel, attitűdökkel, viselkedésekkel való kapcsolatára irányul a figyelem, másrész magának a protestáns munkaetika jelentésének a mérési lehetőségeit tárgyalja a szerző.
A fejezet lezárásaként a kockázat fogalmához köthető laikus elméletalkotás jellegzetességeit taglalja. Kiemelt figyelmet fordít a kockázat társas-társadalmi meghatározottságára, a fejlődéshez, az aviomatikus kereskedelem rendszere kulturális értékrendhez és a felelősséghez fűződő viszonyára.
Végül a kockázatkezelés egyéni modelljeire hoz a szerző példákat, nem utolsósorban a tőzsdespekulációk pszichológiai hátterének elemzésével. Ezek alapján a közgazdaságtant nyugodtan tekinthetnénk a pszichológia egyik részterületének. A közgondolkodásban mégsem így jelenik meg e két tudományág viszonya, és mindkét tudományág művelői kórusban tiltakoznának ez ellen a kategorizálás ellen.
Jó okkal. A két tudomány stílusa és gondolatvilága radikálisan különbözik. A gyakorlati alkalmazás igénye is az élet egészen eltérő területeire vonatkozik. A közgazdaságtan mint egy erősen matematizált, sok tekintetben absztrakt diszciplína jelenik meg mind a közgondolkodásban, mind művelői szemében — a pszichológia távolról sem.
Sokáig sorolhatnánk a két tudomány gondolkodásmódja és módszertana közötti alapvető különbségeket, de inkább lássunk néhány olyan kérdést, aminek nyilvánvalóan van mind gazdaságtani, mind pszichológiai érvényessége.
Hírek és Kereskedelmi módszerek, lehetőségek...
Hogyan egyeztetődnek össze mindezek egy-egy fogyasztó vagy egy-egy munkaadó döntéseiben? Hogyan befolyásolják a gazdasági tevékenységeket az informális emberi kapcsolatok? Tapasztalat, hogy az inflációs várakozás önmagában is képes arra, hogy növelje vagy csökkentse az infláció tényleges mértékét, ami viszont egy tisztán gazdaságtani fogalom. Miféle kölcsönhatások vannak az inflációs várakozás és a tényleges gazdasági folyamatok között?
Ugyanakkor a tartós és súlyos pénzhiány határozottan boldogtalanít.
