Jövedelem az interneten, mely webhelyeken nem lehet megbízni

A kutatás egyik legfőbb állítása, hogy a magyarok értékrendszere közelebb áll az ortodox normákhoz, mint a nyugatiakhoz. Az eltorzult hazai értékszerkezetről a Tárki vezetőjét kérdeztük.

1. Alkalmazási terület

Pár hete látott napvilágot a Tárki nagyszabású vizsgálata, amely a magyar társadalomban meglévő attitűdökkel, az értékrendszer változásaival foglalkozik. Magyar Narancs: Mit keres Magyarország az ortodox kultúrkörben? Ebben nem szerepel mindegyik európai állam - így néhány kelet-közép-európai ország is kimaradt - nehéz tehát pontosan megmondani, hogy a többi posztszocialista államhoz képest Magyarország hol áll.

Amit a WVS felméréseit követően most Keller Tamás kollégám elemzéseiben is látunk: a hazai társadalom a nyugati kultúra magjától viszonylag távol van, sokkal közelebb áll az ortodox kultúrkörhöz. A WVS egyik tengelye a világi racionális értékek elterjedtségét mutatja a különböző társadalmakban.

Eszerint Magyarországra kevésbé jellemző a tekintélytisztelet, a vallásosság, a hagyományos közösségekhez való ragaszkodás, ebben az értelemben a magyar társadalom szekularizáltabb. A túlélési értékek alatt elsősorban a nyers materiális túlélési viselkedésformákat, az önkifejezési attitűdök alatt pedig a civil és politikai szabadságjogokkal kapcsolatos aspirációkat, a mások iránti bizalmat és toleranciát kell érteni.

A két tengely által kifeszített értéktérben Magyarország a racionális gondolkodásmódú, de zártabb társadalmak közé sorolható.

Főleg az utóbbi dimenzióban vagyunk távolabb a nyugati kultúrától. Persze ez nem egy értékelési sorrend, nem verseny, ahol győztesek meg vesztesek vannak. A WVS készítői megfigyeltek egy összefüggést a gazdasági fejlődés és az értékszerkezet változása között, és azt állítják, hogy a gazdasági növekedés előidézi az értékek jövedelem az interneten. Mi ilyet nem mondunk, úgy véljük, nem lehetünk biztosak benne, hogy a különböző kultúrájú országok egy lineáris fejlődési pályán mozognak.

Ennek igazolása vagy elvetése jóval alaposabb vizsgálatokat igényelne. Magyarország mindenesetre a hasonló nagyságú GDP-vel rendelkező országokhoz képest egy jóval zártabb gondolkodásmódú társadalom.

1. A Bigpoint korlátozhatja a hozzáférést a Játékokhoz és a Szolgáltatásokhoz, ha ez szükséges a hálózat biztonsága, a hálózati integritás megőrzése, de különösképpen a hálózatot, szoftvert vagy a tárolt adatokat érintő súlyos leállások vagy üzemzavarok elkerülése érdekében.
2. Alpari bináris opciók

MN: Lehet, hogy az ok-okozati viszony nálunk megfordult? Hipotézisük szerint a zártság lehet az oka annak, hogy Magyarország az ezredforduló után letért a fejlődési pályáról.

TIGY: Nehéz megmondani, hogy mi az ok és mi az okozat. Sok egyéb tényező mellett - a politikai elit bénázásai, a rossz gazdaságpolitikai döntések stb. Mindezek együtt táptalajt adtak annak a káros és egyre nagyobb kilengésekkel lejátszódó költségvetési és reformciklusnak, ami végül a szereplők időhorizontjának beszűküléséhez és a közösségi erőforrások pazarló felhasználásához vezetett.

MN: Érdekes, hogy a magyarok nemcsak az állami intézményekkel, a politikusokkal szemben bizalmatlanok, online kereset ma az embertársaikról is nagyon rossz véleménnyel vannak.

Érdemes kipróbálni és hogyan lehet elkezdeni a kereskedést

TIGY: Ez így túl leegyszerűsítő. Tény, hogy az embertársak iránti bizalom nem túl nagy, de Európában nem nálunk a legrosszabb a helyzet. A politikai és gazdasági intézményrendszerbe vetett bizalmat illetően viszont Magyarország tényleg a legrosszabb helyzetű országok között van. Sajnos a participáció - a különféle állampolgári, civil kezdeményezésekben, a helyi közéletben való aktív részvétel, a szomszédsági, baráti kapcsolatok - terén sem rózsás a helyzet.

MN: Mivel magyarázható, hogy a magyarok a gazdaságot zéró összegű játszmaként fogják fel?

Miért gondolják úgy, hogy csak egymás kárára lehet ebben az országban meggazdagodni? TIGY: Mivel nem bízunk az intézményeinkben, úgy gondoljuk, hogy különféle mutyikkal, különalkukkal jobban el tudjuk intézni az ügyeinket. Ezért a többség úgy véli, a gazdagok csakis ilyen módszerek révén, tehát a többiek rovására lettek sikeresek. Így nem csoda, hogy a gazdaságot a "mindenki mindenki ellen" típusú háborúként fogják fel.

Get Paid $1,000 in 15 Minutes On Complete Autopilot (Make Money Online)

Ebben a tekintetben világbajnokok vagyunk, a WVS országai közül nálunk a legerősebb ez a meggyőződés. MN: Miért nem sikerült húsz év alatt megteremteni a piacgazdaság legitimitását? TIGY: Miközben a rendszerváltás során is számos hibát követtünk el, azért azt is látni kell, hogy a dolgok gyökere régebbre nyúlik. Már a két világháború között is hasonló témák - milyen jövedelem az interneten magyar, milyen értékek jellemzik, miért "torzult el a magyar alkat" - foglalkoztatták az értelmiséget.

Az intézmények iránti bizalmatlanság abból is fakadhat, hogy nagyon sokáig éltünk ránk oktrojált államszerkezet alatt, ami kialakította az intézményekkel szembeni kettős nyelvezetet, bizalmatlanságot.

Nem a turáni átokra vagy öröklődő viselkedésformákra gondolok, egyszerűen a szülők belenevelik ezeket az attitűdöket a gyerekeikbe.

Ebben az értelemben tényleg van évszázadokra visszamenő kontinuitás. MN: Opciók a hét hónapjára értelemben az összes kelet-európai kisállamnak hasonló mutatói lehetnének.

Honnan származik a pénz az interneten, és ki fizeti meg?

TIGY: Ebben a kutatásban nem foglalkoztunk a jövedelem az interneten dimenzióval, pusztán egy látleletet csináltunk napjaink Magyarországáról - az összes többi spekuláció. Viszont nem lehet összemosni a kelet-európai államokat, lényeges különbségek vannak köztük. Csehország vagy Szlovénia már a Nálunk jövedelem az interneten polgárosodási folyamat töredezett, nem alakult ki stabil, masszív középosztály, melynek attitűdje kisugározhatna a többségre, az intézményekre.

Ehhez még hozzájárul a nyelvi zártságunk, melyet a mai napig nem sikerült feloldani: mi beszélünk a legkevésbé nyelveket, és nem is nagyon forszírozzuk a helyzet megváltoztatását. MN: Vértelen, de többezres tömegeket megmozgató rendszerváltás, kiépülő, működő demokratikus intézményrendszer - négyévente leválthatják a választók a regnáló kormányt - belépés a NATO-ba és az EU-ba: az elmúlt húsz évet sikertörténetként is fel lehetne fogni.

TIGY: Akárhogy is nézzük, a rendszerváltás inkább az elitek akciója volt. A kutatás eredményeit elemző, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián Kolosi Tamás azt emelte ki, hogy a rendszerváltás után az vált a hátrányunkká, ami ben még előnynek számított. Nálunk az erózió és bizonyos mértékben a liberalizáció már a nyolcvanas évek elején elindult, a váltás nem egy egyszeri, mely webhelyeken nem lehet megbízni eseményhez kapcsolódik.

Ezt az átmeneti időszakot két párhuzamosan létező értékrend jellemezte: egyik oldalon a szocializmus intézményi berendezkedése, a nagyvállalati szerkezet, másfelől ekkor már sokan igyekeztek kihasználni az állam csődje által nyitott lehetőségeket, géemkákat hoztak létre, a magánaktivitások ráépültek az állami infrastruktúrára - kijátszották az ügyeskedésüket úgy-ahogy eltűrő rendszert.

Ám ez a mentalitás nem működőképes a piacgazdaság keretei között: nem kéne továbbra is kijátszani az adórendszert, be kellene tartani a versenytörvény előírásait és így tovább.

A Bigpoint GmbH (a továbbiakban „Bigpoint") Általános Szerződési Feltételei

MN: Csakhogy a géemkázók mertek kockáztatni, márpedig az önök felmérése szerint mára pont ez tűnt el a társadalomból. Miért nem tudtuk kamatoztatni ezt a képességünket a kapitalista viszonyok között? TIGY: Az előző rendszer tűrte ugyan ezeket a vállalkozásokat, de egy bizonyos szint felett már kriminalizálta a meggazdagodást - nemegyszer megszégyenítették a köz előtt a hirtelen meggazdagodott, vállalkozó szellemű embereket.

• A Bigpoint GmbH (a továbbiakban „Bigpoint") Általános Szerződési Feltételei
• Bináris opciós kereskedés plusz
• Ezek a legjobbak és a legnépszerűbbek.
• Minta opciók mutatója bináris opciókhoz
• Bináris opciós kereskedők

Később a privatizációs folyamat sem igazán segítette a polgárosodást. Nagyon jó, hogy nálunk is megtelepedtek a multinacionális cégek, de nem biztos, hogy helyes döntés volt teljes ágazatokat átadni nekik, mert így nem tudott érvényesülni a nyolcvanas években kialakult hazai kockázatvállaló attitűd.

• A legbiztosabb módszer a bináris opciókkal való pénzkeresésre
• Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai legújabb tanulmányukban annak jártak utána, hogy növeli-e az egyenlőtlenséget az automatizáció.
• A társult programok bevételei a semmiből, gyors indítás
• Stratégiák robotokkal kereskedni

Ugyanakkor a vértelen rendszerváltás nagyon sok kompromisszummal járt: azokban a szektorokban, amelyekben a politikai átalakulást ösztönző, levezénylő értelmiség érdekelt volt, nem történt komoly átalakulás.

Sem az oktatási, sem az egészségügyi rendszert nem vagy csak kismértékben reformáltuk meg, a kereskedelmi médiumok is késve indultak el - a szocializmus sok területen túlélte a rendszerváltást.

A jelenlegi válság kelleténél nagyobb mélységét nem a túlméretezett kapitalizmus, hanem a túlzottan megmaradt szocializmus rovására kell írnunk.

A politikai elit is óriási hibákat követett el. Az utóbbi tíz évben kialakult végletes megosztottság, minta kereskedés egymással szembeni bizalmatlanság, a másik fél démonizálása átragadt az átlagpolgárokra is. MN: Holott az önök mérései szerint a magyarok többsége a békés, konszenzuális megoldásokat kedveli.

2. Szerződéskötési ajánlat és szerződéskötés

TIGY: Valóban, a szavazók nem szeretik a háborús helyzeteket, ezt abból is lehet látni, hogy sokáig a békét ígérő pártok nyertek. Az utóbbi két-három választáson viszont az ígéretlicittel teljesen megőrült, felborult a politikai logika. Nyilván nemcsak a választók attitűdjével, de a politikai szerkezettel is gond van.

A medián szavazón sok múlik: a kétpárti vagy kvázi kétpárti rendszerekben - mint amilyenné a miénk is fejlődött - a kulcsfontosságú kérdésekben középen elhelyezkedő szavazó dönti el a voksolás kimenetelét.

Magyarországon a medián szavazó jövedelemszerkezetében igen fontos szerepet játszik az állami újraelosztásból való részesedés. Tehát a politikusok abban érdekeltek, hogy egyre vadabb jövedelem az interneten megszerezzék a szavazatát. Így már nem a különféle víziók, alternatívák vetélkednek, hisz nagyjából mindkét fél ugyanazt teszi. Ha nem biztosak a dolgukban, pánikba esnek, és egyre nagyobb ígéreteket tesznek, egyre durvábban támadják egymást.

Amerikában is két pártra oszlik a politikai paletta, de - leegyszerűsítve - az egyik az adófizetők, a másik az újraelosztásból részesedők érdekeit védi, tehát ott más kérdések mentén konstituálódik a medián szavazó.

MN: Érdekes, hogy miközben a társadalomban hogyan lehet több pénzt keresni a bitcoinokon méréseik szerint nagy a redisztribúció iránti igény, a segélyek csökkentése, a szociális kártya bevezetése is nagy népszerűségnek örvend.

TIGY: Nincs ellentmondás. Bizonyos elméletek szerint Amerikában azért nincs erős jóléti állam, mert a klasszikus amerikai szavazópolgár - a fehér angolszász protestáns jövedelem az interneten - nem akarta finanszírozni a feketék jóléti programjait.

Magyarországon egyre inkább úgy véli a többségi társadalom, hogy a szociális segélyeket a cigány lakosság veszi igénybe, így valami hasonló kezd kialakulni, mint egykoron az USA-ban. De ez nem jelenti azt, hogy a szavazók nem akarnák a korai nyugdíjazást, vagy ne elleneznék az egészségügyben a privatizációt. Az őket érintő jóléti intézkedéseket továbbra is igénylik, és a bővítésükre, fenntartásukra fognak szavazni.

Valahol mindenki az államból szeretne megélni: a segélyezetten kívül az útépítő vállalkozó is, az orvoson kívül az akadémikus is, a pályázatírón kívül a pályázatban részesedő is, az agrárszektor ugyanúgy állami védelmet keres, mint a színházi szakma.

Pénzkeresés az interneten - mítoszom és valóságom

MN: A kutatásukat összefoglaló tanulmányában az értelmiség "téves paradigmáit" is felelőssé teszi a társadalom értékszerkezetének torzulásáért. Mire gondol? TIGY: A rendszerváltás után az értelmiségi, politikai diskurzus téves választ adott arra a kérdésre, hogy miként kell kezelni az átalakulás veszteseit.

Egy - bizonyos értelemben - téves baloldali paradigma jegyében hagyták, hogy a munkájukat elveszítő emberek a nyugdíjrendszer és a szociálpolitikai intézmények ernyője alá meneküljenek. Holott már akkor is láthatták, hogy azokban az OECD-országokban, ahol korábban hasonló módon jártak el, később komoly problémák keletkeztek.

Ez egyrészt megterhelte a jóléti rendszert, másrészt kialakította, felerősítette a redisztribúció növelése iránti vágyat, a paternalizmus és az infantilizmus egymást erősítő keverékét. Amikor elindult a gazdasági növekedés, a munkaerőpiacról kiesettek többsége már nem akart visszatérni és munkát vállalni. Helytelenül értelmezték az állam és az egyén viszonyát: ezt egyenrangú kapcsolatként, szerződésként kellett volna kezelni, amely pontosan lefekteti, összhangba hozza a jogokat és a kötelezettségeket.

A legfőbb kérdés nem az kellene, mennyi bitcoin keres legyen, hogy mennyi pénzt tudunk mely webhelyeken nem lehet megbízni a jóléti rendszeren keresztül, hogyan csökkentsük vagy növeljük az ehhez szükséges állami bevételeket, hanem az, hogy milyen munkaerőpiacot építünk. MN: Ha a magyar társadalom sem a politikai, sem a gazdasági intézményrendszerben, de még a szomszédjában sem bízik, ki és hogyan fogja kiemelni ebből a csapdahelyzetből?

TIGY: Nehéz kérdés, ugyanis állami eszközökkel nem lehet bizalmat építeni. Főleg nem kampányokkal, médiaeszközökkel. Ha most minden csatornán azt kezdenénk el nyomni, hogy "szeressük egymást, gyerekek!

Példaként lehet említeni azt a jövedelem az interneten érzékeny problémát, mely az utóbbi időben igen akuttá vált. Félre ne értse - és ezt igazolja valahol ez a kutatás is - a magyarországi cigányság integrációjához elsősorban toleranciára, kölcsönös belátásra, hétköznapi aprómunkára van szükség. De ha az állam úgy fog hozzá ehhez, hogy nap mint nap azt mondja a többségi társadalomnak, mennyire nem toleráns, és minden probléma oka az ő intoleranciája, akkor a kívánt hatás ellenkezőjét éri el.

Szerintem ez a bumeránghatás ma már be is következett, ennek a levét isszuk most. Francis Fukuyama amerikai filozófus szerint végtelen sok türelem és szívós, kitartó munka kell a társadalmon belüli bizalom helyreállításához: próbálja elérni az állam, hogy az általa felügyelt szektorok átláthatóak, hitelesek, bizalomra érdemesek legyenek. Alakuljon ki egy erős közszolgálati ethosz, az intézményrendszert ne állítsák az éppen aktuális politikai kurzusok szolgálatába.

Egy idő után az állampolgár magáénak érzi majd az intézményeket, nem fog verőlegényeket alkalmazni a szerződések kikényszerítésére, inkább bírósághoz fordul, nem fogja tucatnyi zárral bezárni az ajtaját, bízni fog a szomszédjában, a rendőrségben, a közbiztonságban. MN: Úgy tűnik, eddig mindenki kudarcot vallott, aki nekifogott az államszerkezet vagy a társadalom megváltoztatásához. Így a kilencvenes években az önkormányzatiságra alapozott társadalombiztosítás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

TIGY: Úgy vélem, ott is eleve elhibázott volt a koncepció.

Az egész csak látszatparticipáció volt, ugyanis a rendszerbe bevont, bizonytalan legitimációjú szakszervezetek és munkáltatói szervezetek ugyanolyan távol álltak és állnak ma is az állampolgártól, mint az állami intézmények - ezt kutatásaink is igazolják.

Még csak nem is a hatékonyságról szólt jövedelem az interneten önkormányzatiság bevezetése, inkább egy újabb elosztási koalíciót hoztak létre, ahol a fő kérdés az volt, ki szeletelje a tortát. Úgy gondolom, a participáció mindig helyi - a polgároknak legyen beleszólásuk az iskola ügyeibe, lássanak rá a közös képviselő, a polgármester tevékenységére - bizonyos szinten felül már csak korlátozottan érvényesülhet.

Paternalista és bizalomhiányos A magyar társadalom a szekularizáltabb, racionális értékrendű országok között található a WVS térképén 6,3 ponttal a jövedelem az interneten skálánám zártságát tekintve 1,8 ponttal az utolsók között végzett.

Magyarország olyan államok társaságában található, mint Oroszország, Moldova, Ukrajna és Bulgária. A Tárki mérései szerint a magyar társadalom nemcsak az intézményeiben nem bízik kifejezetten bizalmatlan a politikai pártokkal, a kormánnyal, a parlamenttel, a sajtóval és a szakszervezetekkel szemben - egyedül az MTA található a pozitív tartománybande úgy gondolja, hogy felebarátaira sem számíthat. A bináris opciók 1 dollárral rádiusza legfeljebb a családra terjed ki.

A magyarok 56 százaléka véli úgy, hogy az emberekben egyáltalán nem vagy alapvetően nem lehet megbízni. Részben ebből adódik, hogy ritkán járunk össze a barátainkkal, szomszédainkkal, de a civil szervezetek munkája sem érdekel minket.