Versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban, Minden, amit a globális marketingstratégiáról tudni szeretnél

Oldalszám: Jó úton haladunk? Magyarország az élelmiszergazdasági termékek nettó exportőre.

HUG Magazin - 2. szám by PAIGEO - Pallas Athene Innovation and Geopolitical Foundation - Issuu

Célpiacainak többségén a kereslet már rövid távon alapjaiban megváltozik. Az exportpozíciók megőrzése az értékláncok szervezettségének erősítése és működésük átláthatóságának javítása nélkül aligha lehetséges. Potori Norbert cikkét követően a főbb exportpiaci szegmensek hazai képviselői nyilatkoznak a témában. Potori Norbert AKI Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek külkereskedelmi egyenlege éves átlagban 3 milliárd euró körüli pozitívumot mutat ábra.

Az élelmiszergazdasági kivitel 85 százaléka az Európai Unió más tagországaiba irányul. Az Európai Unión kívüli, ún.

A legfontosabb exporttermékek a gabonafélék, a húsfélék és a takarmányok haszon- és hobbiállatok számára egyarántegyüttesen 35—40 százalék közötti részesedéssel.

Az élelmiszergazdasági import döntő hányada feldolgozott termék. Az élelmiszergazdasági exporton belül a legnagyobb értéket az éves átlagban mintegy 3 millió tonna kukorica képviseli. Emellett a hazai búzatermés nagyjából fele, évi 2,6 millió tonna szintén szabad exportárualap, amelynek az értékesítése egyre inkább kihívás elé állítja a kereskedőket.

Nem ritka, hogy az itthon kiemelkedő minőségű, malomipari feldolgozásra értékesített termény a nemzetközi kereskedelemben jóval olcsóbb árkategóriába kerül besorolásra, mert még egy dunai uszály vagy egy irányvonat megtöltésére sincs belőle elegendő mennyiségű homogén árualap. A mezőgazdasági nyersanyagok kivitele kapcsán külön említést érdemel a repcemag: a terményből Magyarország az EU öt legnagyobb exportőre közé tartozik.

A saját termelésű napraforgómagból kinyert olaj külpiaci értékesítésében pedig az élen áll. Az izoglükóz kivitelében szintén vezet, míg az etanolexportban Franciaországgal versenyez az elsőségért.

Az élelmiszergazdasági export értékéből a feldolgozott termékek közül az állatok etetésére szolgáló versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban és takarmányok árucsoport részesedése a legnagyobb. Az éves átlagban millió eurót meghaladó exportárbevétel bő 70 százaléka a hobbiállat-eledelek értékesítéséből származik.

A hazai állatállomány fehérjeigényének fedezése évente 20—80 ezer tonna import szójabab, valamint — ezer tonna import szójadara felhasználásával lehetséges exporttal korrigált, nettó értékek. A fehérjeimport a hazai előállítású szójadara, az etanolgyártás során keletkező melléktermékek, a magas fehérjetartalmú prémium minőségű kalászos gabonák, valamint a szintén magas fehérjetartalmú napraforgódara növekvő felhasználásának, továbbá a takarmányhasznosulás javulásának köszönhetően évek óta csökken.

A takarmány-alapanyagok felhasználásának volumenében, illetve szerkezetében megfigyelhető változások részben a légköri szennyezők kibocsátásának visszafogására irányuló, valamint a GMO-mentes takarmányozást előnyben részesítő törekvésekkel is magyarázhatók. A baromfihús és baromfitermékek kivitele növekvő tendenciát mutat, azonban időszakosan töréseket okoz a madárinfluenza. Mára a baromfihús az élelmiszergazdasági export értékben harmadik legnagyobb árucsoportja a kukorica és a takarmányok mögött.

Magyarország több mint hetven országba exportál baromfihúst, legfontosabb célpiacai azonban EU-tagországok, nevezetesen Németország, Ausztria, Franciaország, Románia és Szlovákia. A baromfihús exportértékének közel harmadát a csirkehús, negyedét a kacsahús, ötödét a pulyka- és libahús teszi ki.

PDF letöltése: tpdf

A baromfitermékek összes kivitelében a készítmények aránya lassan nő, közelíti a 20 százalékot. A sertéshús világpiacán a magyarországi gyártóknak — méretbeli adottságaikból kifolyólag — az árversenyben nincs esélyük, de a speciális minőséget képviselő darabolt húsáru külpiaci értékesítése továbbra is ígéretes lehetőség a számunkra.

Nem véletlen, hogy a legjelentősebb vágókapacitással rendelkező feldolgozók versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban a magasabb árfekvésű termékekre igényt tartó Japánt és Dél-Koreát célozták meg. Ezek a piacok azonban az afrikai sertéspestis ASP magyarországi megjelenésétől bezárultak: áprilisától a harmadik országok közül mintegy harminc korlátozza a Magyarországról származó sertéshús és húskészítmények importját, többségük így például Kína és Tajvan is az ország egész versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban.

A Távol-Kelet a es évek közepétől fontos piaca volt a magyar sertéshúsnak, az export 30—40 százaléka a már említett négy országába irányult.

Azóta leszűkült a fagyasztott sertéshús vevői köre, a fő célpiacok ma Románia, Bulgária és Horvátország. A friss és hűtött termékeket szintén főként európai országok, kiemelten Románia, továbbá Olaszország és Horvátország veszik fel, míg a készítményeket kolbász és szalámi stb. Amíg a sertéshús az élelmiszergazdasági exportban a hatodik legnagyobb értéket képviselő árucsoport, addig az import oldalán az első helyen áll. Az import sertéshús fő forrásai Németország, Spanyolország és Lengyelország.

Az élő sertések az élelmiszergazdasági behozatalban a kilencedik helyen állnak.

A legfontosabb szállítók Szlovákia, Németország és Hollandia —  ezekből az országokból nagy számban érkezik hízóalapanyag.

Az élősertések kivitele zömmel az ASP által sújtott Romániába irányul. Magyarország önellátottsága tejből és tejtermékekből százalék körüli. A vertikum külkereskedelmi egyenlege ennek ellenére passzívumot mutat, ugyanis a feldolgozóipar nem tudja a nagyobb hozzáadott értékű termékek iránti belpiaci igényt maradéktalanul kielégíteni.

Az importált tejtermékek közül 50 százalékot meghaladó részaránnyal kiemelkedik a sajt és túró árucsoport, amely az élelmiszergazdasági behozatalban a hatodik helyen áll, és amelynek fő származási országai Németország, Lengyelország, Hollandia, Ausztria és Szlovákia.

GeoDebates vitaindító: Szárazföldi vs. tengeri kereskedelem

Bár csökkenő mértékben, de még mindig jelentős mennyiségben hagyja el nyerstej alapanyagként az országot, elsősorban Románia, Olaszország, Horvátország és Szlovákia felé. A korábban meghatározó olaszországi piac a magyar nyerstej értékesítésére egyre kevésbé kínál lehetőséget a németországi, franciaországi, szlovéniai és ausztriai beszerzések növekedése miatt. Az exportstruktúrát tekintve pozitív változás, hogy a fogyasztói folyadéktej kivitele mind inkább visszaszorul, a magasabb feldolgozottságú termékeké, mint például a sajtoké és savanyított tejtermékeké pedig nő.

A zöldségkonzervek az élelmiszergazdasági exportban a nyolcadik legnagyobb értéket képviselő árucsoport.

• Globalizációs kihívások - gazdaságpolitikai válaszok Kádár Béla A globalizáció sokféleképpen értelmezett fogalma s széles sávon kibontakozó folyamata a századvég egyik legdivatosabb, gyakorta a mítoszteremtés és a mágikus realizmus jegyeit viselő elméleti kérdésévé vált.
• Ám ahogy szaporodtak a bejegyzések, egyre inkább körvonalazódott: egy korszakváltás éveit éljük.
• Az egzotikus fűszerek és kereskedelmük története A fűszerek története Az egzotikus fűszereket több mint hatezer éve ismeri az emberiség.
• Bevétel demó számlán visszavonással
• DOI:
• Valós opciók opcióelmélete

A magyar zöldségkonzervek legfontosabb importőrei Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország. Kiemelt jelentőséggel bír a csemegekukorica kivitele, nemcsak konzerv, hanem fagyasztott formában is. Magyarország a világ második legnagyobb exportőre konzervkukoricából Thaiföld mögött, és ugyancsak a világ második legnagyobb exportőre fagyasztott csemegekukoricából az Amerikai Egyesült Államok után. A kivitel értékét tekintve ugyan a borsókonzerv kisebb súlyt képvisel, e termékből azonban Magyarország a világ vezető exportőre Hollandia, Franciaország és Olaszország előtt.

The Spider's Web: Britain's Second Empire (Documentary)

Kevesebbel is beérik A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítási költségek által erősen behatárolt rádiuszon belül elérhető európai exportpiacainak többsége jellemzően ún. A fogyasztók átlagéletkorának növekedésével és számának csökkenésével párhuzamosan, valamint a társadalmi mozgalmak hatására e piacok mennyiségi igénye folyamatosan csökken, szerkezete átalakul. A mennyiségi igények változására példa, hogy az Európai Bizottság várakozása szerint az Európai Unióban az egy főre vetített éves húsfogyasztás többek között etikai, egészségügyi és környezetvédelmi aggályok miatt összességében 1,1 kilogrammal csökken ig.

Kifejezetten a marha- és sertéshús fogyasztását és egyes tejtermékekét is lassan, de fokozatosan visszaszorítják az innovatív alternatívák, például a növényi eredetű fehérjékből készült termékek 1.

Ráadásul a belpiaci versenyt tovább élezi az újabb szabadkereskedelmi megállapodások nyomán növekvő volumenű húsimport. Azt azonban fontos tudni, hogy e megállapodások keretében csak olyan áru hozható be, amely maradéktalanul teljesíti az európai unió termelőivel szemben támasztott környezeti fenntarthatósági, állategészségügyi, állatjólléti stb.

Minden, amit a globális marketingstratégiáról tudni szeretnél

Másik példa Európa zöldség- és gyümölcspiaca: a hosszú idősoros fogyasztási statisztikákból leszűrhető, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék kereslete minden egyes generációváltással csökken, ráadásul a fogyasztók versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban kor előrehaladtával szintén egyre kevesebbet vásárolnak e termékekből. Kivétel a gyümölcslevek fogyasztása, amelyeknél éppen ellenkező tendencia érvényesül.

A fogyasztók a zöldségeket és gyümölcsöket egyre kevésbé kötik össze az egészséges életmóddal: mind többen aggódnak a táplálóanyag-tartalom csökkenése és a növényvédőszer-maradványok miatt. Nemzetközi szakmai vélemények szerint a jövőben éppen ezért kiemelten fontos a fogyasztók hol lehet bitcoinokat regisztrálni tájékoztatása a táplálóanyag-tartalomról csakúgy, mint az alkalmazott növényvédelmi technológiáról.

Az élelmiszergazdasági termékek fontosabb exportpiacain a keresletet fékezi többek között a háztartások élelmiszerpazarlásának visszafogása is, továbbá a mezőgazdasági és feldolgozóipari technológiák fejlődése, valamint a törekvés a melléktermékek hasznosítására, aminek köszönhetően kevesebb hulladék, veszteség keletkezik a termelési láncban. Ha az Európán kívüli potenciális importőrökre tekintünk, a tömegáruk piacain a Magyarországon előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek viszonylag kis volumenével a versenytárs óriások mellett egyre nehezebb érvényesülni.

A nagyobb hozzáadott értékű termékek márkáit és piacait azonban többnyire még fel kell építeni. Ez lehet stratégiai cél, a megvalósításhoz viszont évek céltudatos és hatékony szervező munkájára van szükség olyan nemzetközi versenykörnyezetben, ahol a koncentráció és a technológiai fejlődés a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben, valamint a kereskedelemben tovább gyorsul. Szervezetten versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban átláthatóan különbözni Az érett piacokon a fogyasztó és a feltörekvő országokban a növekvő részarányt képviselő, a nyugati fogyasztói attitűdöt mintának tekintő középosztály az alapvető élelmiszerekre is egyre inkább multi funkcionális fogyasztási termékként tekint, így ezek bizonyos élettani, fenntarthatósági környezet és társadalom és egyéb attribútumait például állategészségügy, állatjóllét növekvő érdeklődés övezi.

Egy-egy élelmiszertermék kosárba helyezése egyben egy életstílus melletti állásfoglalás, ami a fogyasztók növekvő halmaza részéről tudatos elköteleződést, felelősségvállalást jelent.

A fogyasztók körében újabb és újabb irányzatok törnek felszínre és idéznek elő robbanásszerű kulturális változásokat. Internet kereskedelemhez különleges multi funkcionális igények, illetve közös értékrendek mentén szerveződő csoportok, kritikus tömeget formáló virtuális hálózatok egyre több új piaci szegmenst, illetve réspiacot alakítanak ki, hoznak létre.

Ezek átmenetileg, hosszabb vagy rövidebb időre, lehetőséget kínálnak a megfelelő üzleti stratégiával felkészült, a szükséges osztályozási, minőségbiztosítási és tanúsítási rendszereket alkalmazó, így gyors reagálásra képes beszállítóknak nagyobb hozzáadott érték realizálására. Egy-egy ilyen új piaci szegmensbe kizárólag nemzetközileg elismert tanúsítványokkal, védjegyekkel megkülönböztetett termékekkel lehet belépni, a pozíció megtartása, illetve erősítése pedig folyamatos piacfejlesztést és innovációt követel meg.

MeRSZ online okoskönyvtár

A tanúsítványokra és védjegyekre úgy tekinthetünk, mint beszállítói jogosítványokra vagy termelési licenszekre. Az átmeneti idő rendszerint addig tart, amíg a különleges igény nem válik szélesebb fogyasztói tömegek alapigényévé, akár a kiskereskedelem, akár jogszabályalkotók követelményrendszerének kiigazítása nyomán például antibiotikumok csökkentett felhasználása, férőhelyek növelése, egyes növényvédőszer-hatóanyagok mellőzése stb.

Könnyen belátható, hogy a szervezett együttműködésre nem képes feldolgozóipar és nyersanyagtermelés jobbára e tömegigények kiszolgálója, a saját márkás diszkont termékek, illetve a márkátlan ömlesztett áruk előállítója lesz, ami azonban — a magyarországi üzemméretekből kiindulva — hosszabb távon nem fenntartható, versenyképtelen üzleti modell. Egyetlen út marad: a termékpályák szervezettségének, a termékpályák szereplői közötti együttműködések, kölcsönös elköteleződések erősítése, mind vertikálisan termelőtől a kiskereskedelemigmind horizontálisan nagyobb árualap felett rendelkező termelői szerveződések.

Áru- és információcsere A piacok szegmentálódásának mozgatórugói közül emeljük ki most csak a jogalkotás és vállalati társadalmi felelősségvállalás által — a társadalmi mozgalmak nyomására — egyaránt előtérbe helyezett környezeti fenntarthatóságot. Az Európai Unió különböző szakpolitikai vállalásaival és célkitűzéseivel összhangban az élelmiszer-értékláncoknak demonstrálniuk kell például a légköri szennyezők kibocsátásának csökkentését, amit versenytárs globális kereskedelme a távol-keleti országokban az inputok visszafogása, illetve a fajlagos felhasználási mutatók javítása, részben a veszteségek visszaszorítása révén érhetnek el.

Ez teljes technológiai rendszerek újragondolását, átalakítását követeli meg, aminek kivitelezése a szaktudás és tőke bevonásán túl megint csak magas fokú szervezettség mellett lehet hatékony. A vázolt piaci folyamatok nem csupán az Európai Unióban, hanem a világ minden fejlődő és feltörekvő gazdaságában megfigyelhetők.

Az összetett komparatív versenyelőnyt élvező exportőr ország víz- karbon- és ökológiai lábnyomot importál globális értelmezésben a kritikus természeti erőforrásokból kevesebbet használ fel, mintha a terméket az importőr ország állítaná elő.

E piaci keretek között az élelmiszergazdaság versenyképessége és az erőforrások kímélő felhasználása egy-egy nemzetgazdaság új termelési rendszerekkel összefüggő innovációs képességeinek függvénye.

A versenyelőny érvényre juttatásához pedig egyre több, hiteles adaton alapuló információ átadására van szükség a kereskedelmi partnerek között, amihez a megfelelő infrastruktúra kiépítése alapvető szükséglet.

Élelmiszergazdasági külkereskedelem: digitális lábnyomon-követhetőség

Példálózhatnánk akár állatjólléti vagy antimikrobális rezisztencia stb. A fogyasztók oldaláról az információ és az információ áramlásának felgyorsítása iránti igény már világszerte megjelent, nemcsak a környezeti fenntarthatósággal és a haszonállatok fizikai jóllétével kapcsolatos aggályok, hanem többek között az egészségtudatosság erősödése miatt, aminek nyomán a növény- állat- és humánegészségügyi összefüggések — különösen élelmiszerbiztonsági és járványügyi helyzetekben, legyen szó az ASP-ről vagy éppen a koronavírusról — mind inkább előtérbe kerülnek.

A koronavírus-járvány legfontosabb következménye is éppen ez lehet: gyakorlatilag globális szinten kikényszeríti a transzparenciát az élelmiszertermelésben és -kereskedelemben. A fejlettebb országokban ez gyorsabban végbe megy, és a magyarországi élelmiszergazdaság legfontosabb akár potenciális exportpiacain minden bizonnyal hamarosan alapkövetelmény lesz. Ami komoly kihívás elé állítja a hazai termékpályákat, ugyanis alapvető, régóta halogatott változtatásokat tesz szükségessé, belátható időn belül.

Különösen, ha az árban versenyképes import élelmiszerek közül is egyre több és több hordozni fogja a transzparencia attribútumát, és ezáltal vonzó alternatívaként kínálkozik majd a hazai fogyasztóknak.

Szinkronizált termékbevezetések Koordinált értékesítési kampányok A globális marketingstratégia megvalósításához szükséges koordináció elkerülhetetlenül bizonyos szintű egységességet eredményez a márkaépítés, a csomagolás, a promóciós megjelenés stb. Ez egyben azt is jelenti, hogy termék és a marketingmix nem tud teljes mértékben a helyi ügyfelek igényeihez igazodni. Ez a globális marketingstratégia egyik potenciális gyengesége, amely teret enged a helyi termékeknek és márkáknak.

A folyamatos adatáramlás már a nagyon közeli jövőben elengedhetetlen lesz a gazdálkodók és a kiskereskedelem, illetve a fogyasztók között, ami értelemszerűen csak az értéklánc többi szereplőjének közreműködésével valósulhat meg.

A csomagolásokon elhelyezett, kevés és többnyire alig olvasható információ a jövőben nem lesz elégséges, a fogyasztók megnyerése a digitális transzparencián keresztül lehetséges. A modern technológia és annak a termékpályák egészén átívelő alkalmazása tehát a termelési licenszek alapkövetelménye.

• Ők használták ki leginkább a nemzetközi kereskedelem és a tőkeáramlás lehetőségeit, hoztak létre leányvállalatokat a világ különböző pontjain, alakítottak ki globális termelési és szolgáltatási rendszereket.
• PAGEO Views 1 Comment belt and roadgazdaságGeoDebateskereskedelemtengeri szállításvasút Van-e létjogosultsága a szárazföldi infrastrukturális fejlesztéseknek a tengeri szállítmányozás egyeduralma mellett?
• Оставаться здесь не имело смысла.
• A tech világ internetes bevételei
• Нет, не Элвин.
• Kereskedelmi és Befektetési Vélemények Akadémiája

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar digitalizációja itt nyer valódi értelmet: nem az eszközök egyre szélesebb kínálata, hanem a fogyasztói kereslet kényszeríti ki a célszerű változást. Most adott a lehetőség új élelmiszergazdasági üzleti modellek felépítésére, annak tudatában, hogy a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari vállalkozás, amelyhez nem ér el a legfejlettebb és hibátlanul működő digitális infrastruktúra, annak aligha lesz esélye a túlélésre.

A legnagyobb kereslet e termékek iránt Európában és Észak-Amerikában valószínűsíthető.

A Lisszaboni Stratégia és az EU globális pozíciói A versenyképesség kérdése különösen az as évektől került az EU-politikák fókuszába. Nyilvánvalóvá vált, hogy az EU a globális piacokon teret veszít, főként a csúcstechnikák vonatkozásában. A válasz részben a piacok teljes integrációja volt, amit az egységes belső piac kialakításával igyekeztek elérni. Gazdaságpolitikai szempontból fontos lépés volt az Európai Egységes Okmány intézkedése, ami a kutatás és fejlesztési politikákat a közös politikák körébe vonta.

Az Európai Unióban a napi fehérjebevitel 42 százaléka növényi eredetű, részaránya folyamatosan nő. Az Európai Bizottság becslése alapján amennyiben az előttünk álló évtizedben a növényi eredetű fehérje részaránya az összes fehérjefogyasztásból egyenletes ütemben 50 százalékra emelkedne, az EU összesített hús- és tejtermékfogyasztása 17 százalékkal esne vissza ig. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes agrárágazatok fejlődése, növekedése mennyiben függ az exportpiaci lehetőségektől, mely országok vannak a termékek fókuszában, mennyiben eltérő a fogyasztói igény az érett és a fejlődő piacokon, továbbá hol van lehetőség tömegtermékek, hol pedig hozzáadott értékkel bíró termékek exportjára.

Rákérdeztünk, hogy mely termékek esetében látnak az egyes ágazatok szakemberei könnyebb, vagy nehezebb piaci jelenléti lehetőséget, hol jelentkezik beruházási igény, ehhez milyen logisztikai kihívásoknak kell megfelelni, kik a versenytársaink és az eredményesség érdekében milyen fejlesztések szükségesek belpiaci tekintetben.

1. A globális marketingstratégia megértése – Market Finder a Google-tól
2. Когда они снова двинулись в путь, Элвин не замедлил задать Хилвару множество вопросов.
3. Хедрон до некоторой степени оскорбил Джизирака, сократив этот ритуал до пятнадцати минут, после чего он внезапно заявил: -- Мне бы хотелось поговорить с вами относительно Олвина.
4. Földrajzi lehetőség
5. Hogyan lehet pénzt keresni 14 évesen az interneten

Vetőmag- és szaporítóanyag-ágazat.