Földrajzi lehetőség. A Google Maps földrajzórai használatának néhány lehetősége

Az es években, amikor az általános iskola padjaiban ültem, a földrajz heti alkalommal is szerepelt órarendünkben. Bőven volt idő arra, hogy a táblai vázlat mellé szép színes térképeket rajzoljunk csupa fehér lapból álló munkafüzetünkbe, hogy ily módon is emlékezetünkbe véssük az országok alakját, domborzatát s a fontosabb városok elhelyezkedését.

Tankönyveinkben csak elvétve tűnt fel egy-egy ábra vagy szürke fénykép a — mai szemmel nézve — elképesztő mennyiségű szöveg között. A térképi nevek és a száraz leírások mögé  — tanárunk szavai nyomán —  a regényeken edződött képzeletünk épített valóságot. Általában szerettük a földrajzot. Ma — jobban mint valaha — tanítani kell az értelmes és kritikus gondolkodást, sőt magát a tanulást is.

A Google Maps földrajzórai használatának néhány lehetősége

Ehhez bizony időre lenne szükség, abból pedig a mai órarendben fele annyi sincs, mint a múlt század közepén volt. Az új idők rohamosan változó körülményei és igényei közepette az oktatáshoz is új módszerek kellenek, ezek megtalálásához pedig vizsgálatokon, eszmecseréken és földrajzi lehetőség át vezet az út. Ezt a célt jól szolgálják ugyan a konferenciák előadásai és a személyes megbeszélések, de mellettük a fontosabb gondolatokat megőrző és terjesztő papír alapú vagy elektronikus szakfolyóiratok is nehezen nélkülözhetők.

Sorvadása a rendszerváltozás tájékán gyorsult fel: kiadó intézménye ben megszűnt, és a növekvő pénzügyi gondok közepette a lapot — egyre csökkenő példányszámban és gyakran késlekedve a megjelenéssel — már csak kitűnő főszerkesztőjének, Varajti Károlynak fáradhatatlan igyekezete tudta ig életben tartani. A kibontakozó piacgazdaság — legalább kezdetben — az oktatásügy terén is kedvezni látszott a versenynek. Ez túlélte ugyan idősebb vetélytársát, de miután a tankönyvek egységesítése és állami kézbe vétele megfosztotta létalapjától, ben szintén megszűnt.

A most útjára induló GeoMetodika tehát valóban hiánypótló: végre földrajzi lehetőség van olyan publikációs fórum, amely a földrajz tantárgypedagógiai, oktatásmódszertani kérdéseivel foglalkozik. Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik számos technikai akadállyal megküzdve az új elektronikus kiadvány életre hívásán munkálkodtak, s erre önzetlenül időt áldoztak! Márpedig a rohanó világban mindenki és minden szűkében van az időnek, így maga a földrajztanítás is régóta küszködik a számára fukarul kimért idő gondjával.

Jelen írásunk történeti áttekintése arról tanúskodik, hogy a földrajz helyzete oktatási rendszerünkben sokszor és sokféleképp változott.

Ha pedig ez így volt a múltban, akkor mostani, méltatlanul sanyarú helyzete se lehet örök időkre szóló. Igaz, a tantervi idő merev elosztását bolygatni negyed század óta már-már tabunak számít. Ha most mégis erről írunk, abban a reményben tesszük, hogy talán hamarosan alkalom nyílik ezt a kérdéskört végre alapos felülvizsgálat tárgyává tenni. Az előzetes hírekből úgy tűnik, hogy az immár szokásos ötévenkénti revíziónál többről, a szabályozásnak földrajzi lehetőség Ebben a helyzetben érdemes újból alaposan elgondolkodni a földrajztanítás hazai történetén, jelenlegi állapotán és jövőbeni szerepén.

Ha ugyanis ezúttal — az utóbbi évtizedek keserű tapasztalatai alapján elmondhatjuk: kivételesen — valódi vitára és nem csupán a kész döntések formális jóváhagyására kerül sor, akkor sok múlik azon, milyen tapasztalatok és érvek alapján találhatjuk meg s jelölhetjük ki a földrajz megfelelő tantervi helyét úgy, hogy a tantárgy a tőle elvárható módon és mértékben járulhasson hozzá a földrajzi lehetőség nemzedék közműveltségéhez és boldogulásához. A régmúlt: földrajz a kezdetektől a második világháborúig A S amint az európai ember mozgásának és gazdálkodásának tere a gyarmatosítás révén világméretűvé tágult, úgy vált a gyakorlatban is hasznossá és az általános műveltség részévé a geográfia.

A honismeret, valamint a lépésről-lépésre kitárulkozó világ megismerése iránti igény szolgálatában a földrajz önálló, megbecsült tantárgy lett a közoktatásban, majd — jelentős részben a tanárképzés igényei nyomán — meghonosodott az egyetemeken földrajzi lehetőség.

A földrajztanítás hazai története — csekély késéssel — a tudomány és az oktatásügy által Európa nyugati felében bejárt fejlődési pályát követte.

A földrajz önálló tantárgyként a nagy felfedezések korát követően, a A magyar oktatási rendszer kialakulásában határkőnek számító Ratio Educationis a királyi katolikus gimnáziumoknak mind az öt osztályában — heti órában — előírta a földrajz tanítását, aminek középpontjába Magyarországon kívül a Habsburg örökös tartományok ismeretét állította.

A hazai oktatásügy történetében újabb mérföldkövet jelentő Udvarhelyi — Göcsei Néhány évvel később azonban a nyolcosztályossá bővült gimnáziumoknak már csupán az I—III. A dualizmus korának sorozatos tanügyi reformjai időben egybeestek a geográfia természettudományos módszerének és szemléletének erősödésével, egyszersmind az emberföldrajz színrelépésével.

E forrongó időszak fejleményeit a földrajztanítás tartalmának és óraszámának változásai is tükrözték 1. A földrajztantárgy órakerete a gimnáziumok, ill. A haza földrajza ebben az időszakban változatlanul magába foglalta az egész Kárpát-medence tárgyalását, ami kifejezte és ébren tartotta a trianoni békediktátum revíziója iránti társadalmi igényt. A legszínvonalasabb és legnagyobb óraszámú földrajztanítás a polgári iskolákat és földrajzi lehetőség ezekre épülő felső kereskedelmi iskolákat jellemezte; utóbbiakban a tantárgy folyamatos oktatása érettségi vizsgával zárult.

A tanítás célja tehát az, hogy a közgazdasági pályákra készülő ifjú megszerezze mindazokat a földrajzi ismereteket, amelyek saját hazája, idegen országok s általában az egész Föld földrajzi lehetőség élete felől tájékoztatják. Udvarhelyi — GöcseiA klasszikus műveltségi tárgyak mellett szerényebb hely jutott a földrajznak az értelmiségi pályák széles körére felkészítő gimnáziumokban.

A tananyag súlypontja itt egyértelműen az alsóbb évfolyamokra tolódott, és a névanyag elképesztő túltengése jellemezte. Összehasonlításul: a jelenlegi kerettanterv négy év alatt összesen kb. A történelemtantárgy névanyaga ennek többszöröse. Fodoraz ig terjedő évszázadra visszatekintve az elavult, lexikális jellegű tartalom mellett a világnézeti ütközésekkel és a földrajz sajátos, a természet- és társadalomtudományok között hidat képező, egyszersmind szintetizáló jellegével magyarázza a tantárgy óraszámának és tantervi helyének folytonos változ tat ását.

Sajnos a helyzet a következő évtizedekben sem változott.

Amilyen gazdag a földrajzi tér, olyan gazdag a munkalehetőségek tárháza is a pályakezdő geográfusok számára. Végzettségük viszonylag stabil, biztosnak mondható elhelyezkedési esélyeket nyújt, amelyhez nagy segítséget jelent a kötelező gyakorlat teljesítése és a naprakész szakmai tájékozottságra és idegen nyelvismeretre irányuló elvárás már a képzés során. A szakemberek három fő tevékenységet folytathatnak.

A közelmúlt: földrajz a Az iskolák államosítása után kiadott tantervek től fogva általános érvényűek, és végrehajtásukat egy-egy iskolatípus, illetve tantárgy számára központilag jóváhagyott egységes tankönyvek és oktatási segédletek szolgálták. A kezdetben még kiforratlan, hirtelenjében bevezetett tantervek többszöri átdolgozásra szorultak.

Az Amint az Amint azonban a hidegháborús feszültség enyhült, a földrajz által közvetített világkép földrajzi lehetőség egyre tárgyilagosabbá vált. A változások egy része a korábbi túlzott arányok bináris opciós stratégiák a qoptonhoz fogható fel. A csökkenés valójában kisebb mértékű, mivel az 5. Sokkal fájdalmasabb veszteség a földrajztanítás szempontjából, hogy a tantárgy kiszorult összetett opció gimnázium két felső osztályából.

Az új tanterv heves vitákat váltott ki a tantestületekben s a Magyar Földrajzi Társaság szakosztályaiban. Az MFT választmánya bizottságot küldött ki a tanterv ügyeinek vizsgálatára, amely Simon László főtitkár vezetésével emlékiratot szerkesztett, s ezt eljuttatta az illetékes párt- és kormányszervekhez.

Ennek eredményeképp a korábbi tervezetet elvetették, és az A történet különösen azért figyelemre méltó, mert mutatja, hogy a pártállami rendszer részletkérdésekben meglepően hajlékony tudott lenni. Ez volt — legalább a földrajztanítás szempontjából — mindmáig az utolsó eset, amikor az oktatásügy legmagasabb szintjén elhatározott intézkedésben tantestületi viták és szakmai érvek hatására érdemi változást sikerült elérni.

Ami ben még elmaradt, az ban bekövetkezett: az akkor elfogadott tanterv szerint földrajzi lehetőség földrajz már csak az első két gimnáziumi osztályban kapott helyet. A földrajztanításnak a gimnáziumok II.

Végül pedig: gyakorlatilag kizárta a földrajzot a felvételi tárgyak közül azokban a például közgazdasági, külkereskedelmi felsőoktatási intézményekben, ahol a képzés iránya és jellege erősen igényelné a geográfiai alapismereteket.

Képzéseink

A földrajztanítás földrajzi lehetőség csökkenése, lehetőségeinek beszűkülése nyilvánvalóan ellentétes volt azokkal a sokasodó társadalmi igényekkel, amelyeket hazánk hosszú elszigeteltségének oldódása támasztott a földrajztanítás és általában a geográfiai műveltség iránt. Az es évektől gyors ütemben fejlődtek Magyarország nemzetközi kapcsolatai, gazdaságunk egyre nyitottabbá vált, és elindult a világgazdaság rendszerébe való beilleszkedés útján.

földrajzi lehetőség Idegenforgalmunk korábban soha nem látott méreteket öltött, és magyarok milliói utazhattak rövidebb-hosszabb időre külországokba.

Ugyanakkor sokasodtak az emberiség jövőjét beárnyékoló globális problémák, s nyilvánvalóvá lett a környezeti világválság, aminek honi tüneteit és következményeit sem lehetett többé leplezni. Mindez új kihívást jelentett a földrajztanítás számára. Az információs társadalom küszöbén felértékelődött a földrajztantárgy legáltalánosabb célja is: az, hogy tudományosan megalapozott, rendszerezett ismeretanyagával bizonyos szinten átfogó, koherens képet adjon világunkról, s ezzel szilárd alapot teremtsen a további önműveléshez, földrajzi lehetőség információk értelmes befogadásához és helyes értékeléséhez.

A rendszerváltozás óta mégis tovább romlottak földrajzi lehetőség pozíciói. A jelen: földrajz a Nemzeti alaptantervek hálójában Valószínűleg soha annyi időt és energiát nem fektettek a közoktatást szabályozó dokumentumok mind bonyolultabbá és aprólékosabbá váló rendszerébe, mint az utóbbi negyedszázad során.

Az egymást váltó kormányok mindegyikének gondja volt a központi tantervek módosítására, miközben a tanárképzés minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt hanyatlott. A legutóbbi évekig úgy látszott: az oktatásügy irányítói képtelenek belátni, hogy földrajzi lehetőség iskolarendszer sikere elsősorban nem a tanterveken, hanem a tanárok egyéniségén, felkészültségén és hivatástudatán múlik Nemzeti alaptanterv készítéséről még ben született minisztériumi határozat, ám a dokumentum rendeletbe foglalására csak ben, felmenő rendszerben történő bevezetésére pedig tól került sor.

A tantervi munkálatok elhúzódása a kormányváltásokkal és ennek megfelelően a bizottságokban folyó, jobbára ideológiai-politikai természetű vitákkal magyarázható. Az alaptanterv hatályba lépése nyomán a korábbinál bonyolultabb, háromszintű szabályozási rendszer jött létre, amelynek két további elemét a kerettantervek és az iskolai programok képezik.

Ezt kiegészítette olyan, műveltségi területek fölött álló  kereszttantervi követelményekkel és fejlesztési feladatokkal, amelyeknek az oktatás és nevelés egész folyamatát át kell hatniuk. A Nat Földrajzi lehetőség magában foglalja a különböző tantárgyak órakeretére és annak időbeni tagolására vonatkozó útmutatást is. A E megoldást a Nat megalkotói maguk se tartották megnyugtatónak Ballér9.

A földrajzi lehetőség így kialakult internetes opciók áttekintése helyét és óraszámát a 2. Az állásfoglalás egységes érvrendszerbe foglalva, tömören és pontosan összegezte a földrajztanítás és általában a korszerű földrajzi műveltség társadalmi jelentőségét.

Rámutatott, hogy a Nat hat kiemelt nevelési célkitűzése közül négyben hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, pályaorientáció kulcsfontosságú szerepe földrajzi lehetőség a Földünk—környezetünk műveltségi területnek, ám a Nat-ban előirányzott szűk időkeret miatt a tanterv tartalmi és fejlesztési követelményeinek teljesítése, valamint a kitűzött nevelési célok elérése gyakorlatilag lehetetlen.

Az ellentmondás feloldására a memorandum javaslatokat fogalmazott meg, ám ezeket a Nat döntéshozói figyelemre se méltatták. Változatlan időszerűségük okán érdemes ezekből néhány pontot szó szerint idézni.

Olyan új kerettantervek kidolgozását, amelyek e műveltségi terület legalább heti két órában történő folyamatos oktatását biztosítják az 5— A műveltségi terület jellegéből fakadóan szükséges gyakorlati, illetve terepi ismeretszerzés lehetőségeinek beépítését a kerettantervekbe.

Kötelező órakeret előirányzását legalább a gimnáziumok kerettanterveiben az érettségit megelőző 11— A nemrégiben végzett széleskörű kérdőíves felmérések tanúsága szerint ennek legfőbb objektív akadályát tanáraink két egymással szorosan összefüggő tényezőben, nevezetesen a tananyag elképesztő zsúfoltságában és a szűkre szabott tantervi időben látják Ütőné Visi J.

A földrajz helyzete tanterveinkben: múlt, jelen, jövő

Jogos a kérdés: várható-e, földrajzi lehetőség az MFT által közel negyedszázada megfogalmazott igények az új Nemzeti alaptanterv keretében legalább részben teljesüljenek? De vajon valóban olyan képtelen dolog a földrajz tanítására a mostaninál több és főként észszerűbben elosztott időt fordítani?

Érdemes egy pillantást vetni három szomszédos ország tanterveire 2. A földrajz minimális kötelező órakerete az általános képzést nyújtó alap- és középfokú iskolákban, osztályonként Tantárgyunk mindhárom országban az 5. Ez egyrészt lehetővé teszi a tantervnek a magyarországitól eltérő lineáris felépítését, ami önmagában is nagymértékben csökkentheti a tartalom zsúfoltságát. Másrészt utat nyit más tantárgyakkal — elsősorban a történelemmel — való észszerűbb koncentráció felé, s ez ugyancsak enyhíthetné a földrajzi tananyag terheit.

Földrajzi lehetőség pedig módot ad azoknak a bonyolultabb, átfogó földrajzi lehetőség kívánó témáknak érettebb életkorban való tanítására, amelyek nálunk csak kényszerből kerültek a gimnáziumok alsó osztályainak földrajzi tananyagába. Az osztrák tanterv példája két további szempontból is tanulságos. Ez fölöslegessé teszi a gazdasági ismeretek önálló tantárgyba szervezésének nálunk újabban fel-felbukkanó gondolatát, és a földrajzot a vele szoros összefüggésben álló gazdaságtannal társítva olyan integrációt valósít meg, amelynek csírája a földrajz hazai gimnáziumi tananyagában jelenleg is benn rejlik.

Ennek tantervi óraszáma az érettségiig bezárólag hajszálra megegyezik a földrajz és gazdaságtanéval. Vajon milyen megfontolások indokolhatják, hogy hazánkban a kerettanterv az általános iskola felső tagozatában és a gimnáziumban összesen 18 órát irányoz elő a történelem tanítására, míg a jelen világunkkal foglalkozó földrajzot 7 órába zsúfolja össze?

És ugyan miféle észérvvel magyarázható, hogy miközben a szakgimnáziumok széles köréből az új tanterv teljesen száműzte a földrajzot, a történelem bőven mért óraszáma változatlan maradt?

Egyébként a történelem és a földrajz minimális órakerete nemcsak az osztrák, hanem a jóval kötetlenebb brit tantervekben is azonos. A magyarországihoz hasonló torz arányt másutt nehéz lenne találni. Végül — inkább csak érdekességképpen — tekintsünk messzebbre is, mégpedig Kínára, ahol az emberiség egyötöde él. A távol-keleti birodalomban a tankötelezettség kilenc osztályra terjed, és a földrajzot önálló tárgyként a 7.

A hároméves felső középiskola humán és reál tagozatra oszlik. Az előbbiben mindhárom tanévben, az utóbbiban másfél éven át oktatják a földrajzot, még hozzá heti !