2. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak?

Példák a hálózati bevételekre,

A társadalmi időnek a hálózati térhez hasonlóan sokkal inkább a struktúra részét kellene képeznie. Scott díját. A tanulmány alapjául szolgáló kutatáshoz a National Science Foundation SES jelű ösztöndíja nyújtott kutatási támogatást. Abstract - Összefoglaló Abstract: To model, from its inception, inter-enterprise network formation and its interaction with foreign investment across an entire epoch of rapid and profound economic transformation, we gathered data on the complete ownership histories of 1, of the largest Hungarian enterprises from to We develop a social sequence analysis to identify distinctive pathways whereby firms use network resources to buffer uncertainty, hide or restructure assets, or gain knowledge and legitimacy.

Bitcoin árfolyam-előrejelzés a mai napra a dollárral szemben helyi bitcoinok függőben vannak

During this period, networked property grew, stabilized, and involved a growing proportion of foreign capital. Példák a hálózati bevételekre networks of recombinant property were robust, and in fact integrated foreign investment. Although multinationals, through their subsidiaries, dissolved ties in joint venture arrangements, we find evidence that they also built durable networks. Our findings suggest that developing economies do not necessarily face a forced choice between networks of global reach and those of local embeddedness.

Összefoglaló: Tanulmányunkban a magyarországi vállalatközi tulajdonosi hálózatok történeti evolúcióját vizsgáljuk. Volt-e valamilyen kapcsolat a kilencvenes évek elején tapasztalt hálózati tulajdonformák és a később dominánssá váló külföldi tulajdon között? Igaz-e az a feltételezés, hogy a külföldi tulajdonosok felszámolták, vagy legalábbis elkerülték példák a hálózati bevételekre hazai tulajdonosi hálózatokat?

Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatához 1 magyar nagyvállalat teljes tulajdonosi történetét gyűjtöttük össze és között. A tulajdonosi hálózatok történeti pályáit a hálózatelemzés és a szekvencia-elemzés új kombinációjának segítségével azonosítottuk.

A vizsgált időszakban a hálózatokba rendezett tulajdon nagysága növekedett, stabilizálódott, és egyre nagyobb arányban tartalmazott külföldi tőkét. A rekombináns tulajdonformák kohézív hálózatai robosztusak voltak, és — a várakozásokkal ellentétben — integrálták a külföldi beruházásokat. Bár a multinacionális cégek leányvállalataik önállósodásával felbontották a vegyesvállalatokon keresztül létesített kapcsolatokat, arra is találunk bizonyítékot, hogy külföldi cégek tartós hazai hálózatokat építettek.

Eredményeink arra engednek következtetni, hogy az átalakuló gazdaságoknak nem feltétlenül kell választaniuk a globális és a helyi beágyazottságú hálózatok között — a külföldi tulajdon jól megfér a hazai hálózati tulajdonnal. Keywords: network dyanmics, sequence analysis, ownership, postsocialism, foreign direct investment Kulcsszavak: hálózati dinamika, szekvencia elemzés, tulajdonviszonyok, poszt-szocializmus, külföldi beruházások Bevezetés A gazdasági szervezeteknek napjainkban fel kell venniük a versenyt az átalakuló globális gazdaság kihívásaival.

Navigációs menü

példák a hálózati bevételekre A piacok változékonyak, a technológiai változások gyorsak, a tőkejavak mobilitása pedig egyre inkább globálissá válik.

A gazdaságszociológusok rámutattak, hogy ilyen szélsőségesen bizonytalan környezetben a vállalatok stratégiai szövetségeken alapuló hálózatok keretei között kooperálnak Kogut et al. A politikai gazdaságtan és a fejlődésszociológia terén folyó, új kutatások hasonló módon hálózatos szervezetfelfogásból indulnak ki. A kutatások azt sugallják, hogy a fenntartható fejlődés nagyobb valószínűséggel alakul ki ott, ahol a külföldi cégek leányvállalatai beágyazódnak a befogadó gazdaság hálózati kapcsolataiba, mivel a helyi és a külföldi szereplők is egyaránt felismerik, hogy az üzleti hálózatok stratégiai erőforrásnak tekinthetők Andersson et al.

A fejlődésgazdaságtan szakterületén új példák a hálózati bevételekre pont alakult ki, mely a korábbi, nemzetgazdaságok globális beilleszkedését vizsgáló kérdéstől eltérően azt feszegeti, hogy a külföldi beruházások beágyazódtak-e — és ha igen, milyen módon — a befogadó gazdaságok helyi hálózataiba. Összeegyeztethető-e a tőkeberuházások magas szintje a vállalatközi tulajdonosi hálózatok létezésével egy fejlődő gazdaságban?

Elemzésünket egy stratégiailag megválasztott környezetben végeztük, melyre 1 egy adott helyzetben rendkívül magas külföldi tőkeberuházási szint volt jellemző, és ahol 2 az üzleti környezetben tapasztalható rendkívüli bizonytalanságra reagálva a belföldi cégek szervezetközi tulajdonosi hálózatokat alakítottak ki. Ezek a viszonyok jellemezték a posztszocialista magyar gazdaságot és között.

Esetünkben egy nemzetgazdaságot valaha érő egyik leggyorsabb és legkiterjedtebb átalakulásról beszélhetünk.

Itt vettük figyelembe a linearitási feltételezést.

A szóban forgó időszak alatt a magyar gazdaság intézményei a tervgazdaságból a piaci koordinációba való, alapvető átszervezésen mentek keresztül. A tulajdonosi rendszer hasonlóképpen átalakult: amint látni fogjuk, adatainkból kimutatható, hogy a nagyvállalati szektorban az állami tulajdon aránya 98 százalékról 15 százalékra esett vissza, míg a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok aránya az es, mindössze 1 százalékról re 50 százalék fölé emelkedett. A közvetlen külföldi tőkeberuházások és a kialakuló hálózati szerkezetek interakciójának elemzéséhez adatokat gyűjtöttünk a legnagyobb magyar vállalatok közül cég és közötti, teljes tulajdonlási történetéről a részleteket lásd később, az adatokról szóló alfejezetben.

Ez az időkeret széles körű számadást tesz lehetővé a gyors és mélyreható gazdasági átalakulásról attól a pillanattól kezdve, amikor lehetővé vált a cégek részvénytársaságként való bejegyzése, felölelve a magántulajdon, a piaci koordináció és a külföldi befektetések intézményesülését. Időkeretünk így teljességgel magába foglalja azt a periódust, amelynek során a vállalatokat privatizálták és új szabályozási kereteket alakítottak ki szabályozva ezzel — többek között — a bankrendszert, a csődeseményeket, a számvitelt, a szerződéskötést és a vállalatkormányzást.

Így tehát a korai évektől kezdve modellezni tudjuk a hálózatok kialakulását egy teljes gazdasági átalakulás során. Példák a hálózati bevételekre az, hogy szociológiai leírást készítsünk egy történelmi fordulatról. A hálózatelemzők hozzászoktak ahhoz, hogy térbeli kifejezésekben gondolkodjanak a hálózati jellemzőkről; ehhez mi a hálózati tulajdonságokról való, időbeli gondolkodást is hozzátesszük.

Ha a struktúrát változó társadalmi időszakok és társadalmi terek együtteseként vesszük szemügyre, akkor elfogadhatóvá válik az a lehetőség, hogy az államszocializmusból való kiszabadulás és a külföldi befektetők megjelenésének összefonódása több, különböző időbeli jellemzőkkel rendelkező utat is bejárhat. A folyamatok vizsgálatához az elemző eszközök olyan, innovatív kombinációját fejlesztettük ki, amelynek segítségével össze tudjuk hangolni a társadalmi hálózatelemzés szerkezetközpontú beállítottságát a szekvenciaelemzés történeti irányultságával.

Ahelyett, hogy madártávlatból szemlélnénk a terepet, a talajhoz közel fogunk dolgozni, követve a vállalatok nyomait szó szoros értelemben a nyomok százaitamint azok kapcsolatokat alakítanak ki, szakítanak szét vagy formálnak át más cégekkel. Erre a célra egy, a társadalomtudományokban új módszert fogunk használni: a szekvenciaelemzést, mely lehetővé teszi, hogy mintákat azonosítsunk be sok ezernyi nyom között.

A kapott ösvények nem egyirányúak, és koordinátáik sincsenek előre kijelölve. A posztszocialista gazdaságok alakját nagyszámú vállalati stratégia interakciója alakítja ki és formálja át újra és újra, miközben a cégek próbálnak fennmaradni a rendszerváltás és a globalizáció sűrűjében.

Főbb eredményeinket röviden megelőlegezve: elemzésünk először is azt jelzi, hogy a közvetlen külföldi tőkeberuházások magas szintje összeegyeztethető a vállalatközi tulajdonosi hálózatok fennmaradásával. A globalizáció és a hálózati beágyazottság újratermelődése nem feltétlenül tekinthető két, kölcsönösen szembenálló folyamatnak.

Másodszor, azt az eredményt kapjuk, hogy a tulajdonosi hálózatokban való részvétel szignifikánsan lecsökkenti a bevételek volatilitását. A hálózati kapcsolatok tompítják a bizonytalanságot a periódus alatt; erőforrás-jellegük mind a poszt-szocializmus változékony viszonyai közötti navigálásban, mind a gazdaság nemzetköziesedésével együtt járó, újfajta bizonytalanság kezelésében megmutatkozik.

Különösen a rekombináns tulajdon egyik, kohéziós hálózati szerkezettel jellemzett változata valószínűsíti leginkább a külföldi beruházások bevonását. Az államszocializmusból származó örökség-jellegen túlmutatóan ezek a hálózati formák egy nemzetköziesedett gazdaság kihívásaira adott, életképes szervezeti reakciónak tekinthetők.

Negyedszer, arra az eredményre jutottunk, hogy a külföldi, multinacionális cégek leányvállalatai nem csupán a meglévő hálózati struktúrákhoz kapcsolódnak, hanem maguk is aktívan példák a hálózati bevételekre vesznek a hálózat létrehozásában és növelésében. Magyarországon a külföldi beruházások és a hálózatok fejlődésének folyamata összefonódik.

Az első részben körvonalazzuk a szóban forgó esetet — a magyar gazdaság viszonyait az államszocializmus összeomlása után, a vállalatközi hálózatok ezt követő megjelenését, az állami tulajdon alkonyát és a külföldi beruházások előretörését. Ezután bemutatjuk elméleti és módszertani hozzájárulásunkat, mely során modellezni próbáltuk a hálózati viselkedést, példák a hálózati bevételekre figyelmet fordítva a térbeli és időbeli jellemzésre.

Olyan, számítógépen futó programok, programrészek, amelyek általában — de nem feltétlenül — károkozás, személyes adatok kódok, fotók, magánbeszélgetések és egyéb információk eltulajdonítása, a számítógép egy hardverelemének aktivizálásával például faxmodem anyagi haszon szerzése, vagy a célpont anyagi megkárosítása. A vírusoknak számítógéptől, operációs rendszertőladathordozótól függően több csoportja van. Vírustípusok A mindenütt jelenlevő globális hálózat megkönnyíti a kártékony szándékkal elkészített szoftverek például vírusok terjesztését, és információk eltulajdonítását. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, keressünk fel olyan cégeket, amelyek az ilyen és ehhez hasonló problémáknak szánt megoldásokat forgalmazzák víruskereső és tűzfalprogramok.

A tanulmány lényegét alkotó módszertani innováció a szekvenciaelemzés és a hálózatelemzés eszközeinek összekapcsolása, mely a változó hálózati pozíciók szekvenciaelemzését eredményezi. A második részben az adathalmaz jellemzése után szemléletesen bemutatjuk a magyar gazdaság külföldi és hazai tulajdonban lévő, illetve hálózatos és izolált részarányának változását.

Mivel a hálózatelemzés idáig gyakrabban állította, mint ahányszor tesztelte azt a tételt, hogy a hálózatok csökkentik a bizonytalanságot, ezért elemzésünkben helyet kaptak olyan modellek is, melyekkel konkrétan tesztelhető, hogy a hálózatokban való részvétel előidézi-e a bevételek stabilitását. Annak érdekében, hogy a szervezetközi hálózatok kialakulásának makroszerkezeti végeredményeket magyarázó, mikroszintű folyamatait beazonosíthassuk, a harmadik részben tovább finomítjuk a modellt, és az elemzés egységévé a szekvenciákat tesszük.

Definiáljuk a helyi hálózati topográfiák állapotterét — a szekvenciák építőköveit — és leírjuk azokat az optimális illesztési műveleteket, amelyekkel a cégeket a szóban forgó hálózati térben megjelenő szekvenciaminták hasonlóságai alapján csoportosíthatjuk.

Jelenlegi hely

Ezután bemutatjuk példák a hálózati bevételekre kitárgyaljuk a helyi topográfiák hálózati terén át vezető, tipikus pályákat. Felismerve azt, hogy a relációs erőforrások különböző szervezési célokat is szolgálhatnak, értelmezni fogjuk a hálózati tulajdonságok időbeli mintáit és megpróbáljuk megérteni a magyar vállalatvezetők és a külföldi beruházók kölcsönösen összefüggő viselkedését.

Egy nemzetgazdaság átalakulása nem egy globális logika szerint működő, szimpla folyamat, hanem számos, egymásba fonódó folyamat eredménye. A vállalatközi tulajdonosi hálózatok megjelenése Kelet-Európa és az egykori Szovjetunió posztszocialista gazdaságai kimondottan alkalmas laboratóriumot szolgáltatnak a hálózatok kialakulásának tanulmányozásához egy gyors és kiterjedt gazdasági változásokkal jellemzett időszakban.

Az államszocializmusból való kiszabadulás után a posztszocialista vállalatok rendkívül bizonytalan politikai, gazdasági és intézményi környezettel szembesültek.

A szocialista gazdaságok közötti kereskedelmet szabályozó, régi KGST-szövetség felbomlásával a cégek kereskedelmi partnereik nagy részét elveszítették. Szó szerint egy hónapon belül kellett új szállítókat és új ügyfeleket keresniük, és mindezt egy szélsőségesen összetett intézményi környezetben kellett végrehajtaniuk. Az újonnan megválasztott demokratikus kormányok lebontották a szocialista tervapparátust és ambiciózus privatizációs programokat indítottak.

A kormányzati ügynökségek az egyik hónapról a másikra hoztak új szabályozási kereteket a bankrendszer, a csődeljárások, a számvitel, a szerződéskötés, a közvetlen külföldi tőkeberuházások és a vállalati igazgatás területén. Az állami tulajdonban maradó, a frissen privatizált és az induló új vállalatok mind ugyanazzal a kihívással néztek szembe: hogyan navigáljanak az új szabályozási környezet útvesztőjében, ahol az egymásnak ellentmondó rendelkezések és ezek következetlen betartatása félreérthetővé tette, hogy milyen szabályok vannak érvényben.

Az es évek közepén David Stark írásában arra az intuícióra alapozott, hogy a szervezetközi kapcsolatok eszközként szolgálhatnak ahhoz, hogy a vállalatok megbirkózzanak egy rendkívül bizonytalan környezettel. Egymást kiegészítő kutatási módszerek etnográfiai terepmunka, kormányzati ügynökségek dokumentumainak vizsgálata, illetve a legnagyobb magyar vállalat és 25 legnagyobb bank es tulajdonosi nyilvántartásainak elemzése révén Stark a kapcsolatok szervezésének egy jellegzetes együttesét azonosította be, amelyet rekombináns tulajdonnak nevezett el.

Tartalomjegyzék

Stark bemutatta, hogy a vállalatközi tulajdonosi hálózatok a bizonytalanságra adott válaszként születtek, és alkalmat adtak a kockázatok megosztására lásd még Johnson ; McDermott; Róna-Tas ; Spicer et al. Meredek sziklafalat megmászni készülő, kötelekkel egymáshoz rögzített hegymászókhoz hasonlóan a posztszocialista cégek a kereszttulajdonlási hálózatokat használtak biztosítókötélként.

Stark tanulmánya a rekombináns tulajdonosi hálózatok két jellegzetes formáját határolta el. Az elsőt olyan folyamatok eredményezték, ahol állami tulajdonban lévő vagy nemrég privatizált nagyvállalatok bolygóvállalatokat választottak le magukról melyek közül néhány továbbra is meglehetősen nagy volt, és megteremtette saját bolygóvállalatait.

Ennek eredményeképpen központosított, csillag alakú hálózatok jöttek létre a legnagyobb cégekkel a közepén.

2. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak?

E vertikális kapcsolatok mentén a vállalatok úgy csoportosították át példák a hálózati bevételekre és forrásaikat, hogy számukra előnyösen alkalmazkodjanak a változó környezethez. A rekombináns tulajdonosi hálózatok második típusába olyan sűrűbb hálózatok tartoztak, melyek struktúrája decentralizált volt.

A hierarchikus típussal ellentétben a rekombináns belső sáv a bináris opciókhoz kohézív hálózataiban a vállalatok nem elsősorban az eszközök elrejtésével és az adósságaik elsüllyesztésével voltak elfoglalva, hanem előre menekülve rugalmas vállalkozói kombinációkat igyekeztek létrehozni. Stark hangsúlyozta, hogy a rekombináns tulajdon a teljesítmény növelése nélkül javíthatja a vállalatok túlélési esélyeit. Néhány cég a köz- és a magántulajdon határainak elmosásával azért diverzifikálta erőforrás-portfolióját, hogy az eszközök privatizálása mellett a kötelezettségeket is közösségi és ezzel elmosódó körvonalú tulajdonba helyezhesse Stark — Hasonlóképpen, az üzleti csoportok hálózatai nem csak a kockázat szétterítésének, hanem a kockázat leválasztásának is eszközei voltak egy olyan környezetben, ahol a hitelképességi és adósságelengedési gyakorlat erősen át volt politizálva Stark — Így a hálózatba kapcsolt eszközök előmozdíthatták a produktív átszervezést, de — amint azt Stark bemutatta — arra is alkalmat biztosítottak, hogy a cégek kihasználják a szabályozásban rejlő kétértelműségeket és államilag finanszírozott banksegélyek és adósságelengedési programok során az adófizetőkre hárítsák a kötelezettségeket.

Azóta az átmenet bizonytalanságai legalábbis a gazdaság intézményrendszerét illetően lényegében megszűntek, viszont a külföldi tulajdon dominánssá vált: a példák a hálózati bevételekre gazdaság napjainkban e tekintetben talán a világ egyik leginkább globalizálódott gazdasága. Mi történt ez idő alatt a szervezetközi tulajdonosi hálózatokkal?

Kapcsolatháló elemzés; Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése

Lehetséges forgatókönyvek A posztszocialista környezetbe áramló külföldi tőke és a helyi hálózati formák irodalmában legalább három lehetséges forgatókönyvet különböztethetünk meg. Az első lehetőség szerint a rendszerváltás sokkhatása olyan korai mintákat hoz a hálózatok alakulásában, amelyek egy ponton túl szinte korlátok nélküli hálózatnövekedést eredményeznek. Az üzleti csoportok nem csak azért lesznek erősek, mert erős és sűrű kapcsolatokkal kötődnek egymáshoz, hanem azért is, mert a politikai osztállyal is mélyen gyökerező kapcsolatokat ápolnak.

Ezek a belföldi hálózatok azután kizárhatják a példák a hálózati bevételekre tőkét, sőt, talán még a kevés kezdeti külföldi befektetőt is ellehetetleníthetik.

minta rapx bináris opciókhoz bónusz regisztrációért betét nélkül opciókban

A gazdaság hálózatba kapcsolt és izolált, illetve külföldi vagy belföldi tulajdonban lévő, relatív arányait tekintve ez az a szélsőséges eset, amikor majdnem minden vállalat része a hálózatnak és hazai tulajdonos irányítása alatt áll. Még a viszonylag alacsony arányú külföldi beruházások is csak a belföldi üzleti csoportokba ágyazottan működhetnek. Ez a hálózati kiszorításon alapuló forgatókönyv érvényes lehet a mai orosz gazdaság fejlődésellenes irányvonalaira, amit Burawoy ; Burawoy—Krotov és mások Johnson ; Zon már lényeglátóan ele- meztek.

A második lehetőség az, hogy a külföldi tulajdon rendkívül magas szintje véget vet a vállalatközi tulajdonlás hálózati jelenségének. Ez a forgatókönyv Hanley, King és Tóth érveléséhez áll legközelebb, akik Stark szemléletmódját vitatva amellett érveltek, hogy a vállalatközi tulajdonosi hálózat átmeneti és gyorsan múló jelenség, amely csak az államszocializmus összeomlását közvetlenül követő időszakra korlátozódik.

Hanley és társai szerint a vállalatközi tulajdonosi kapcsolatokat az új magntulajdonosok számolják fel tiszta és egyértelmű tulajdonosi jogaik gyakorlása közben — különösképpen a külföldi befektetők, akik, a szerzők véleménye szerint, erős és egyértelmű irányításra vágynak, amelyet csak zavarnának a tulajdonosi hálózat kapcsolatai.

A külföldi befektetők megjelenése előtt létrejött vállalatközi tulajdonosi kötelékek fel- bomlanak majd, amint példák a hálózati bevételekre külföldiek megvetik lábukat a privatizációs folyamat során. A külföldi multinacionális cégek közvetlen intézkedései és közvetett, demonstratív magatartása szélsőséges esetben egy olyan puria módszer bináris opciókhoz eredményezhetnek, amely éppen az első forgatókönyv ellentéte: szinte egyetlen vállalat sem kapcsolódik hálózatokba.

A harmadik forgatókönyv egy szegregált, duális gazdaságról szól, ahol a növekvő külföldi tulajdoni részesedés radikálisan elválasztja egymástól a külföldi és a hazai vállalatokat. A tengeri olajfúró-tornyokhoz hasonlóan ezek a platformüzemek félkész részegységeket importálnak, amelyeket helyben összeszerelnek, majd kivisznek az országból.

  • Ik bináris opció
  • Bevételek - kiadások 2.
  • Jönnek az új mobilhálózatok, amik megváltoztatják az életünket Portfolio Cikk mentése Megosztás Egymás után tartanak 5G frekvencia aukciókat Európában, a nagyobb piacok közül az Egyesült Királyságban idén júniusban, most pedig Olaszországban licitálhattak a távközlési cégek 5G technológiára is alkalmas frekvenciákra.
  • Milyen munkával lehet sok pénzt keresni
  • Он думал о бессчетных миллионах лет, в течение которых движение постепенно уменьшалось, и огни на огромной карте угасали один за другим - пока не осталось ничего, кроме этой единственной линии.
  • Satoshi bitcoin keresni
  • HÁLÓZATI FOLYAMOK
  • Jönnek az új mobilhálózatok, amik megváltoztatják az életünket - vagcars.hu

Míg Hanley és társai pozitívan szemlélik a közvetlen külföldi tőkeberuházások tovagyűrűző hatásait, addig a duális gazdaság modelljében éppen a tovagyűrűző hatások hiánya jelenti a probléma gyökerét Comisso Ez a forgatókönyv, amikor a külföldi beruházók nem alakítanak ki hálózati kapcsolatokat, példák a hálózati bevételekre a belföldi cégek hálózatai csak belterjesen növekednek Zysman—Schwartzegy szélsőségesen szegregált, duális gazdaságot idéz elő, melyben a közvetlen külföldi tőkeberuházások túlnyomó részben izoláltak, a hazai vállalatok pedig többségükben hálózatokba kapcsolódnak.

Adataink segítségével felrajzolhatjuk a magyar gazdaság 1 hálózatos és külföldi, 2 hálózatos és belföldi, 3 izolált és külföldi, illetve 4 izolált és belföldi tulajdonú részarányait. Az eredmények, melyeket a teljes időszakra nézve a következő fejezet tartalmaz, a három forgatókönyv közül egyikkel sincsenek összhangban: ben a nagyvállalati tőke nagyjából egyenlő részben oszlott meg a négy kategória között. A belföldi hálózatok nem szorították ki a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat, és a multinacionális cégek sem szüntették meg, vagy kerülték el a hálózatokat.

Ugyanakkor Magyarország nem is egy szélsőségesen szegregált, duális gazdaság.

pénzt keresett a 3D modell az opciós rendszerek kereskedési rendszere

Ez a makroszintű tulajdonszerkezet arra enged következtetni, hogy a fenti forgatókönyvekben ismertetett mechanizmusokon kívül más folyamatok is szerepet játszanak. A kihívást így azoknak a folyamatoknak a megértése jelenti, amelyek során a külföldi tőke egy része integrálódott, míg másik része izolált maradt, illetve bizonyos hálózati képződmények fennmaradtak külföldi tőke nélkül, míg más hálózatok a külföldi beruházók részvételével fejlődtek ki.

Összegezve, a kérdésünk az, milyen mikroszintű folyamatok alakították ki ezeket a makroszerkezeti végeredményeket?