Kereset az interneten 10 év óta

2.1.1. Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (1960–)

A KSH múlt heti adatai szerint idén a tavalyi évhez képest százalék körül alakul a bérnövekedés, ráadásul a gyakran csak bérrobbanásként emlegetett meredek, tíz százalék körüli növekedési ütem már óta tart. A megelőző négy évben pedig alig volt infláció, a keresetek viszont emelkedtek, igaz, ekkor még valamivel lassabban.

Jó okkal érezhetjük tehát úgy, hogy az évtized során nagyot javult a magyar életszínvonal, de azért érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt évben az euróval szemben több hullámban jócskán leértékelődött a forint, illetve a gazdasági válság éveiben a bérek helyett az árak robbantak nagyot.

A as válság előtt nagyjából forintos euróárfolyamhoz szokhattunk hozzá, majd kisebb-nagyobb lépésekben re eljutottunk a kereset az interneten 10 év óta évig stabilan forint körüli váltáshoz.

A forint lassú leértékelődése ban folytatódott, aminek következtében az utóbbi két évben már a fölötti árfolyamszinttel kell megbarátkoznunk. Az infláció kumulált mértéke pedig meghaladta a 36 százalékot ebben az időszakban, jórészt a és között tapasztalt élénk árnövekedés következtében. A bérekre nézve ez azt jelenti, hogy a kérdéses tizenkét év alatt a teljes állásban alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete bár forintban kifejezve 83 százalékkal nőtt, euróban mérve már csak 43 százalékos az emelkedés.

Tíz év után éppen hogy visszaértek a magyar bérek a válság előtti szintre

Ha pedig figyelembe vesszük a magyar fizetőeszköz tizenkét évnyi inflációját arra a következtetésre juthatunk, hogy valójában a harmadával lett magasabb az átlagfizetés. Jól látszik az is a fenti ábrán, hogy bár forintban számolva még a válságos években is lassacskán, de nőttek a bérek, euróra váltva viszont elértéktelenedtek a keresetek ben, és csak ben ért újra annyi eurót a magyar átlagfizetés, mint ban.

Az utóbbi négy évet nézve azonban már viszonylag meredek növekedés látszik az euróra átváltott átlagbéreket nézve is. Ha az inflációt vesszük figyelembe, szintén azt láthatjuk, hogy az érdemi béremelkedés csak ban kezdődött, ekkora érték el ugyanis a válság előtti szintet az átlagos reálbérek.

Azóta azonban a ben újra megindult infláció következtében sem torpant meg a reálkeresetek növekedése.

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Évtizedes csúcsot közelít az infláció Nem állt le, sőt tovább gyorsult a brutális zöldségdrágulás. Az MNB pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül.

1. STADAT – Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (–)
2. Index - Gazdaság - Már csak három hónap, és gyökeresen más lesz a kártyás és az online fizetés
3. Bériránytű: fizetések, bérek - vagcars.hu
4. Jövedelem az interneten, mely webhelyeken nem lehet megbízni
5. Autópálya matrica vásárlás: e-matrica online

Vagyis a munkaadókra egyre nagyobb bérnyomás hárult az elmúlt két évben, de nem csak azért, mert az inflációt meghaladó ütemben emelték a béreket.

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége.

Nincs más teendője, mint az utasbiztosítást kötni partnerünk weboldalán a www. További tájékoztatásért kattintson ide Díjmentes kiegészítő szolgáltatások regisztrált felhasználóink részére Az alábbi ingyenes extrákat megerősített regisztrációt és belépést követően választhatja.

Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából. A jövedelmi helyzet leírásában azonban nem csak a teljes munkaidőben dolgozók átlagfizetésére vonatkozó adatok a mérvadók. A dolgozó lakosság megélhetését ugyanis számos más munkavállalási és fizetési forma is biztosíthatja, például a részmunkaidős állások, alkalmi megbízások, bérpótlékok, jutalmak, és még sok hasonló.

Ráadásul az átlagbér számítása is sokat torzít a valós képen, a fizetések esetében rendszerint viszonylag kevés, ámde kiugróan magas vezetői bér felhúzza az összes érték számtani közepét a nagy tömegben előforduló, az átlagtól jóval elmaradó keresetekhez képest.

Bériránytű - fizetések, bérek

És van még egy komoly hiányossága a KSH statisztikájának: az csak a legalább öt fős létszámú vállalkozásoknál lévő munkahelyekre terjed ki. Érdemes tehát elvonatkoztatnunk a teljes munkaidőben dolgozók fizetéseitől, és ehelyett a teljes vállalati szférára koncentrálni. Így már nagyjából érthető, hogy miért nem roskadt bele a magyar vállalati szféra az elmúlt évek béremelkedésébe: valójában csak most érte utol magát a magyar bérszituáció.

Sólyomi Dávid előadása az osztalékbefektetésekről

Pedig azért tíz év alatt el lehetett volna várni némi emelkedést. Persze az vitathatatlan, hogy sokan, akik teljes állásban dolgoznak, jóval nagyobb fizetésre vannak bejelentve, mint korábban, viszont egy ilyen munkaszerződés sokak szemében kiváltság vagy ellenkezőleg, bénító korlátozás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda nyár elején közölt számításai szerint mindössze 2,9 millióan dolgoznak heti 40 órában, miközben a KSH 4,5 millió foglalkoztatottról adott számot.

A helyzetet a lakosság oldaláról nézve is arra utalnak az adatok, hogy a nyolc órában dolgozók növekvő fizetései korántsem hoztak jobb helyzetbe minden másolás kereskedési vélemények réteget. Ugyanis nem csak munkaszerződés után járó fizetésből lehet megélni, hanem például az egyéni vállalkozásokból, ingatlanok bérbeadásából származó bevételekből, a szociális ellátórendszer juttatásaiból vagy éppen a háztartás más tagjainak a kereseteiből is.

Bár a statisztikai hivatalok a háztartási jövedelemstatisztikákat csak több éves lemaradásban közlik, az már tudvalevő, hogy az uniós jövedelmi ranglistán a es állapothoz képest a következő évben csak a háztartások gazdagabb harmada tudott érdemben előrelépni, miközben a legszegényebb rétegek még hátrébb is kerültek. Ez is mutatja, hogy mennyire félrevezető, ha a jövedelmi helyzetet csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérével jellemezzük, a bérek emelkedése ugyanis korántsem érint mindenkit ugyanolyan mértékben.

Persze a óta még meredekebbre, és már a válság előtti helyzethez képest is érdemire fordult bérnövekedés hatásait még nem értékelhetjük ilyen részletességgel a megfelelő adatok hiányában, csak remélhetjük, hogy elegendő mértékű ahhoz, hogy a társadalom szélesebb rétegei is előrébb mozdulhassanak az európai jövedelmi ranglétrán.

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A nagy magyar bérnövekedés Európában csak visszaesésre volt elég Bár nagyot nőttek ben a magyar fizetések, ha sorrendbe állítjuk az összes uniós állampolgárt a jövedelmük alapján, a magyarok mégsem tudtak előre lépni.

Támogasd a munkánkat! A G7-et ingyen lehet olvasni, de nem ingyen készül. Ha tetszett, amit olvastál és hasznosnak gondolod a munkánkat, akkor támogass minket, úgy, mintha előfizetnél.

Ezzel növeled a működésünk biztonságát, és hozzájárulsz ahhoz, hogy olyan minőségben írhassuk az újságot továbbra is, ahogy eddig. Magánszemélyként és cégként is küldhetsz nekünk pénzt egy egyszerű kereset az interneten 10 év óta fizetéssel vagy havi rendszerességgel. Köszönjük, hogy mellénk állsz.