Hogyan lehet növelni a kripta alapjait

Ekkor már túl voltunk bitcoin bináris opció temető több mint ötszáz sírjának feltárásán, aminek során keresztény kultusz nyomaira is bukkantunk. A környékbeli helynevekből kiderül, hogy az Árpád-korban többek közt az hogyan lehet növelni a kripta alapjait só dereglyés szállítására is használták.

Ez minden jel szerint rangos épület volt, mely már a múlt század végén foglalkoztatta a helytörténet kutatóit, mindenekelőtt Hogyan lehet gyorsan 30 ezer történetíróját, Szeremlei Sámuelt. Szeremlei a vásárhelyi tanács támogatásával és között hatvankilenc helyen ásatott a város határában. Elsősorban templomos helyek után kutatott.

• S ha Újpestre jössz halál, Lila sálban itt találsz, Kriptaszökevény vagyok!
• Hogyan lehet pénzt keresni opciókkal
• - Kutaspuszta Árpád-kori templomának díszítése
• Fiumei Úti Sírkert – Wikipédia
• Története[ szerkesztés ] A temető megnyitása[ szerkesztés ] Az es évek közepére Pest három fő temetője, a Váci úti vagy Terézvárosia Ferencvárosi és a Józsefvárosi temető már helyhiánnyal küszködött.
• Момент для размышлений и анализа, хотел он того или нет, наступил именно .

A megtalált tizennégy templomból kilencnek az alaprajzát is meg tudta figyelni, s hogyan lehet növelni a kripta alapjait közre is adta és között megjelent monográfiájában. Tisztában volt ezzel a tudós és nagy tekintélyű Szeremlei, és kétszer is ban és ban ásatást rendelt el a Marton tanya melletti földön, s a közeli Pósahalmon. Ezen hely nevezetes szerepet vihetett a régi időben. Ott a Kakasszék-ér partján kiemelkedő dombos helyen ugyanis olyan templomalap került felszínre, mellyel a határunkban eddig kiásott 9 templom nem mérkőzhetik, amennyiben ez tisztán terméskőből, s többi pedig égetett téglából volt építve.

Itt faragott terméskövek, szabályos oszlopfők, épen maradt és terméskőből szilárdan épített faldarabok kerültek felszínre. De meglepő azon sok különböző színű csillámpala és márványtöredék, mely itt található és amelyek nyilvánvaló a templom falának díszítésére, vagy alapjának kikövezésére szolgálhattak. A képes tábla felső részén ezüstből és bronzból készült, mai meghatározás szerint Két éremlelet a templom és temetőjének II.

Géza- és III. István-kori működéséről tanúskodikill. Ezek a datálást megkönnyítő régészeti támpontok különösen értékesek, mivel a templomra és építésére nézve nincsenek írásos adataink.

Szeremlei a többi hatvanhoz hasonlóan ezt hogyan lehet növelni a kripta alapjait templomos helyet is megpróbálta azonosítani az Árpád-kori oklevelekben vagy későbbi iratokban föllelhető helységnevek valamelyikével. A kőtemplom frissen feltárt maradványainak hatása alatt, a romoknál lévő Kápolna-dűlő nevéből kiindulva, s egy bizonytalan összefüggésekkel rendelkező Hódmezővásárhely környékének eltűnt régi, biztosan vagy feltehetően Árpád-kori faluneveit főként a várost körülvevő, kiterjedt határrészek nevei őrizték meg.

Mivel a szóbanforgó dűlő épp a kőből épült templom közelében van, és ennek romos falai a A terepbejárás és szondázó ásatás során a feltárt romok közvetlen közelében mindössze három hogyan lehet növelni a kripta alapjait került elő, mely talán Árpád-kori eredetű, ezek azonban nem tisztázhatják a templom településtörténeti összefüggéseit.

Falura utaló telepnyomok csak kisebb távolságban jöttek napvilágra a földsáncon kívül, a mai Székkutas házainak, kertjeinek térségében. Ha helyesen következtetünk helységünk hagyományos nevéből Kutaspuszta s a határnévből, valamint Lázár deák ban kinyomtatott térképe18 és egy további, es térkép alapján Kutas neve csak a Pósahalom21 a családban ismétlődő, jellegzetes keresztnevet őrzött meg, talán az ág A Bár-Kalán nemzetség szeri központja körüli birtokok a jelek szerint már a korai időben kiterjedtek a Tisza bal partjára, és Csanád megye irányába is terjeszkedtek.

A kutaspusztai templomról való régészeti és történeti ismeretek ma ennyiben foglalhatók össze. Több ez, mint ami róla Szeremlei idejében ismert volt, és még mindig jóval kevesebb annál, amit erről a tanyák közé süllyedt, korai és díszes egyházról tudnunk kellene, és lehetne. Az es feltárás rövid volt és szondázó-leletmentő jellegű, egy egészen más egyedi stratégia a bináris opciókhoz vonatkozó ásatásnak mintegy a margóján.

A romhoz kelet felől közelítve, annak inkább helyzetét, mintsem tényleges kiterjedését tudtuk megállapítani. A lelőhelyről kiemeltünk néhány szemlátomást jelentős faragványt és elhelyeztük a Székkutason megnyitott helytörténeti kiállításban s a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum raktárában, és kisebb természettudományos vizsgálattal kerestük a választ a leletek különleges kőanyag-fajtái által felvetett kérdésekre.

Kutas és környéke. Lázár deák Magyarország-térképének részlete, Szükséges ezeknek elébe menni, s a templomot újabb, tervszerű ásatással feltárni, hogy a Dél-Alföld Árpád-kori történetét néhány fontos árnyalattal gazdagabbnak láthassuk.

B. NAGY KATALIN - TÓTH MELINDA

Nagy Katalin Visszatekintve az eddigi szondázó ásatások tanulságaira és bízva egy jövőbeli, alapos régészeti feltárás lehetőségében, Kutaspuszta középkori történeti megítélését illetően ma a várakozás időszakát éljük. Alkalmas ez az időszak arra, hogy érdeklődéssel forduljunk a korábbi ásatások ma is hozzáférhető legfontosabb leletcsoportja, a templom egykori díszítéséből fennmaradt kőfaragványok felé.

Vizsgálatuk vonzó művészettörténeti feladat, és újabb támpontokkal is gazdagíthatja a majdani ásató ismereteit a templom korára, építészeti jellegére, művészi színvonalára nézve. Épület és faragott dísze egymást értelmezi, ezért a faragványanyagban vizsgálódónak is jól jönne némi kiegészítő információ az ismert kőtöredékek épített környezetéről, térbeli összefüggéseiről, ilyesmi azonban egyelőre nem áll rendelkezésre.

Az alábbi összefoglalás így bizonyos értelemben vakrepülés eredménye; más hasonlattal, kulcslyukon való betekintés egy szobába, melynek méreteire és berendezésére sötétség borul, a néhány felvillanó részletről pedig nem tudni biztosan, az egész szempontjából mi lehet a jelentősége.

Annyi mindenesetre már ma bizonyos, hogy váratlanul érdekes lelettel állunk szemben, mely nem remélt perspektívát nyit Hódmezővásárhely vidéke Árpád-kori történetének egy előkelő, korai részletére. Kőfaragványaink áttekintését a templom falaiból fennmaradt, szerény töredékekkel szükséges kezdeni, már csak azért is, mert a kőből emelt épület jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni ezen a téglára és vályogra kényszerült vidéken.

Az es ásatás során feltárt, s a Tornyai János Múzeumba nagy számban beszállított építészeti töredékek szó szerint igazolják a templomrom múlt századi végső pusztulásáról, kőanyaga felaprításáról szóló híradásokat. A szürkésbarnás homokkőből épült templom falazókövei nagy többségükben csonkák. Ritka az egy vagy két ép oldal, ezek azonban rendezett kváderfalazatra utalnak 18x30 cm-hez közeli homlokzati kőméretekkel, a durva szemcsés kőanyag gondos felületi megmunkálásával.

Ajtószárkő rétegköve: nézet 4. A templomépület homokkőből faragott részletei. Fent: ívzáradék záróköve? Lent: ajtószárkő rétegköve.

Felmérési rajz 5. Hengertagozatok faloszlopok? Első hazai emlékeik minden bizonnyal észak-itáliai, a A lizénaszerű tagolás a székesfehérvári Szűz Mária-egyház délkeleti sekrestyéjéhez csatlakozó, korai kápolnán,31 és az egri székesegyház román kori főapszisán jelent meg a A karcsú lizénákkal tagolt homlokzat különálló példájaként említendő még a karcsai és a kiszombori körtemplom, különösen tekintettel ez utóbbinak Kutaspusztához való közelségére.

Ezt a fülkekoszorúval bővített két rotundát egy zárt tipológiai csoport ismérvei fűzik egymáshoz, melyek közül itt a téglaépítkezést és annak idomtéglás faldekorációját szükséges kiemelni. A hengeres lizénáknak ez a technológiája közel áll az észak-itáliai téglatemplomokéhoz, két körtemplomunkból ítélve azonban csak a kőépítészeti előfordulásokat követően, a A fél évszázados kronológiai olló meglehetősen tág.

Megfelel azonban neki a templom környéki temető leleteinek tanúsága: az S-végű hajkarikáknak ekkor már igencsak régies divatja, és egy II. Géza-kori érem; ezek a temető által körülölelt templom építésének közelítőleges század eleji, illetve közepi időhatárait jelzik.

Navigációs menü

Egy kis méretű kőmedence töredéke36 talán a korábbi alternatíva felé billenthetné a mérleget, ha a medencét, övező, archaikus lábazati profilra emlékeztető párkány nem volna kifejezetten szokatlan díszítmény. A vöröses színárnyalat ellenére a temploméval azonos, vele nyilvánvalóan együtt importált kőanyagról, tehát az építkezéssel egyidős alkotásról van szó, melyhez szemmel láthatólag igyekeztek finomabb szemcsés követ választani.

Medaillon töredéke oroszlán fejével. Felmérési rajz 7. Vésett medaillon töredéke palmettás keretbe foglalt oroszlán fejével.

Édesvizi mészkő. Padlóburkolat részlete A kis medence minden bizonnyal a templomi felszerelésnek volt szerény része. Rajta kívül a templomtérből egyetlen nagyobb leletegyüttesről tudunk, ez viszont a templom különleges díszét jelentette, és minden figyelmünket megérdemli. A lelkesítőcsoport központi darabja egy sárgásszürkés édesvizi mészkőből faragott kőlap töredéke, melyen egy nagy méretű medallion középső és jobb oldali részlete látható; a mű véséssel készült.

Vonásai erősen stilizáltak, ami részben a kőfelület kopottságának következménye, de szerepe lehetett ebben a faragvány mesterének is. A szemek egykori helyét ma csak két hatalmas kör jelzi, innen mély árkokkal indul az orr, és durván széttartó vonásokkal fut bele a száj lehajló ívébe; a sörényre az apró fülek közti halmocskák utalnak.

A kétsoros keretdísz külső sávjában vastag kettős fonat szegélyezte a követ.

Szélesebb ornamentális csíkot ölelt körül, melyet indásnak nevezhetnénk némi hezitálással az organikus elem hiánya miatt. A szalagszerű inda háromszögekké stilizált hullámaiban, a tompaszögű csúcsok irányában hatalmas levélujjak fekszenek a keretnek; a terebélyes és differenciálatlan növény jóformán csak karéjos körvonalrajzában él.

A díszítményt mechanikus másolások és félreértések sora messzire juttatta a tulajdonképpeni mintától, mely váltakozó állású palmettás medaillonok sorából állhatott. Töredékünkön a koncentrikus körök görbülete s a levéldíszt tagoló szalag vonalvezetése nem egészen szabályos, ezért a rekonstrukciós próbálkozás csak közelítőleges eredményre vezethet: az eredetileg biztosan kerek kőlap átmérője valamivel még kisebb is lehetett a rajzon jelzett 80 cm-nél.

A 20 cm szélességben körülfutó kettős díszítő sáv maga kitette az átmérő felét, sőt talán szélesebb hogyan lehet növelni a kripta alapjait volt az általa kereteit figurális mezőnél, vizuális hogyan lehet növelni a kripta alapjait pedig bizonyára vetekedett vele. Milyen lehetett ez a kereteit kép? Mindenekelőtt meglepő, hogy az oroszlánt szembe forduló fejjel jelenítették meg és nem oldalnézetben, hiszen az állat szokásos, gyakran medaillonba foglalt ábrázolásai között épp a vonuló oroszlán méltóságteljes tartású, emblematikus alakja az uralkodó.

Inkább csak akkor fordultak ehhez a motívumhoz, amikor az oroszlánt heves akcióban, más állat, olykor ember elleni végzetes támadás közben kellett megjeleníteni. Mik a fibonacci retracements és perzsa eredetű, a népvándorlás kor népei körében is kedvelt küzdelmi jelenetekről van szó, melyeknek harci dinamikája kör alakú kompozícióban érvényesült a legjobban. Ezek a keleti képek bizánci átdolgozásban váltak a Ottó császár és Theophanu bizánci hercegnő pompás házassági okmányán a szöveg hátterében, bíbor színű medaillonokban szerepeltette őket.

A kutaspusztai töredék hasonló helyzetű állatfeje arra figyelmeztet, hogy valószínűleg itt sem magányos figurával, hanem páros küzdelem oroszlánjával kell számolnunk; a mező rekonstruálható mérete erre lehetőséget is ad. A gyökerek a mélyben közösek lehetnek, de elágaznak ott, ahol a kőbe faragott hogyan lehet növelni a kripta alapjait medaillonok együttese, mint homlokzatdíszítő műfaj formálódra kezd, és szobrászi alakításával az adott elhelyezésben kíván megfelelni a láthatóság és a dekorativitás igényeinek.

Ez a tény B. Nagy Katalin számára már a feltáráskor világos volt, hiszen az oroszlános követ kiegészítő további leletek egyértelműen padlóburkolat tartozékainak bizonyultak. Közülük néhány rombusz alakú kő46 - anyagát tekintve szürkésfehér márvány47 - két sorba rendezett vörös tégla-háromszögekkel váltakozva48 a padló keretdíszét alkothatta; amennyiben ehhez négyzet alaprajzú téglák49 is hozzátartoztak, akkor a keret közel 31 cm, egykorú mértékegység szerint egy láb széles lehetett.

Az összefüggés kétségtelen bizonyítéka egy padlótégla, mely íves oldalával pontosan illeszkedik az oroszlános faragványhoz. A legszínesebb látványt a keretelés nyújthatta a márvány kemény fehérjével ellentétet alkotó téglavörössel. Rombuszos mintája azonos anyag- és színösszetételben, csaknem azonos méretben már évtizedekkel korábban felbukkant Magyarországon, mégpedig a lehető legelőkelőbb környezetben: a Szent István alapította székesfehérvári Szűz Mária-egyház, a koronázó templom főhajójának déli részén, a szentélynél szegélyezett fehér mészkőpadlót egy nagy jelentőségű, de bizonytalan rendeltetésű szerkezet körül.

A vörös színt mindkét helyen adott formára vágott római kori tetőfedő cserepek, tegulák képviselték. A Kakasszék-ér partján kiásott fehér rombuszok márvány anyaga aligha lehetett más, mint importált, alighanem szintén római eredetű anyag, ahogy Székesfehérvárott is ilyesmit sejtet az antik épületek köveinek hasznosítása a Szent István-kori templom alapfalaihoz, s az alkalmi márványhasználat egy-egy korai faragvány esetében. Római padlóberakások újrafelhasználására a karoling kori kezdetek idejéből vannak szép példák;55 ez a praktikus s egyben reprezentációs indítékú spoliumszerzés előkelő római kori emlékek közelében a későbbi időkben, így talán a A hátteret lemélyítették - helyenként elég jelentősen58 - és ez az egységes járósík kialakítása érdekében szükségessé tette a hol nagyobb, hol igen szűk hézagok pontos kitöltését.

Az erre alkalmas massza anyagában habarcshoz, terrazzóhoz lehetett hasonló. Abban a szerényebb méretű templomban, amelynek romjai közt előkerült, a közel 80 cm átmérőjű oroszlános faragvány pár további, azonos méretű medaillonnal60 biztosan domináns eleme volt a padlódíszítésnek.

Ábrázolásukhoz, a padló egészének tematikájához az oroszlán sokféleképpen értelmezhető, faragványunkon igen töredékes alakja nem nyújt elegendő támpontot; a padlók gyakori témaköreiből kiindulva leginkább az állatöv képeire vagy küzdő állatokra lehet gondolni.

Sláger téma

Egy fennmaradt téglabetét az említett medaillonokénál kisebb átmérőjű ívhez igazodik annak figyelemre méltó jeleként, hogy a kutaspusztai padló díszítésében különböző méretű kör alakú elemek jutottak jelentős szerephez. Az ilyen kompozíció a közép-bizánci korszak padlóburkolatainak jellegzetes típusát idézi fel, kör és négyzet alakú mezők egymás közti, s a templomtérhez is alkalmazkodó hierarchiáját, a drága kőanyagok és ornamentális keretelések pompáját.

Kerek foglalataiban a porfír vagy más értékes, színes kőlapokat inkább csak a Padlóburkolat szegélydísze fehér márvány és tégla elemekkel.

Csaknem teljesen ismeretlen, hogy ezek 2 betétek milyen technikával készült padlóburkolatba, milyen vizuális összefüggésbe illeszkedtek a mintát adó, és a mintát átvevő helyeken. Az utóbbiak egy speciális esetére nézve a kutaspusztai padlólelet-csoport mindenesetre értékes és ritka információt nyújt.

A kutasi padló bizánci vonatkozásait ornamentális elemekkel: a medaillon kettős keretdíszével is kiegészíthetjük. A huroksorral egymásba fonódó széles, kettős szalag ókori előzményekre vezethető vissza, és évszázadokon át kedvelt, sajátosan bizánci ornamens;65 ez a Hogy a belső keretelő sáv díszítménye számára milyen minta szolgált kiinduló pontul, arra nézve talán a Pantokrator monostor említett padlójának egyik keretmoinruma igazít el.

Az egykori zalavári bencés apátságból származó padlóburkoló elemek, melyekre utalunk, a díszes padló funkciójának Kutas szempontjából sem közömbös, tágabb összefüggéseit is szemléltethetik. Zalavárról négy, négyzet alakú kőlapot ismerünk, ezek közül kettőn oroszlánfigurát, illetve madarat, kettőn pedig palmettákat véstek ki.

Tartalomjegyzék

Két, szintén elkallódott, prominens alkotásról: a már említett lovasalakos kőlapról és egy érdekes kérdéseket felvető, díszes sírkőről mindenesetre tudni, hogy a várszigetén kerültek elő, s ezáltal a legjelentősebb faragványok apátsági templomi eredetét igazolják.

Ami számunkra sajátságosnak tűnhet, az a kortársaknak alighanem természetes volt, a padló burkolása adott környezetben ugyanis nem számított mellékes, jelentéktelen funkciónak. Aykyu opció a gazdag bizánci bináris opciós stratégia 60 másodperc rsi díszítő gyakorlatától és az inkább kivételesnek mondható európai példáktól, a középkor korábbi szakaszaiban a díszes padló a templomtérnek csak bizonyos kitüntetett jelentőségű részeire terjedt ki: a szentélyre, a hogyan lehet növelni a kripta alapjait, a naos kupola alatti részére, egyes kápolnákra, s a nyugati egyházban nem ritkán a templomi sírkörzetre.

Művészi padlóburkolat készíttetése sír környéke, vagy a templom más fontos része számára határozottan költséges vállalkozás volt, melynek gazdag egyház, műpártoló pap, a saját majdani memoria-jának megfelelő keretet kívánó, pompakedvelő kegyúr volt a megrendelője. Zalavári oltárlap- és mellvédtöredékekből ítélve az apátsági templom faragványai elsősorban a szentélyt díszítették; eszerint a pompás figurális díszpadló ennek a térségnek egész különleges kiemelésével volna kapcsolatba hozható.

Erre az elrendezésre itt, Zalavárott a legszebb ismert Árpád-kori sírlap emlékeztet. Bár valószínű, hogy a kisméretű sírkő köriratában megnevezett András nem egy tiszteletreméltó világi előkelőséggel, hanem annak korán elhunyt gyermekével azonos,80 a várszigeten e sírlappal együtt egy másik, korai és díszes sírkő is előkerült,81 felhíva a figyelmet a lehetséges kapcsolatra temetkezési szándék és templomdíszítő hajlandóság között. A zalavári templom faragványainak újabb, as keltezése időben jelentősen közelebb hozza egymáshoz a dunántúli apátságból és a Kutaspusztáról való padlóbetéteket.

Ha van alapja annak a feltevésnek, amely szerint a kutasi egyház á A szóban forgó faragványok között nincs közelebbi kapcsolat,82 mégis úgy látszik, a két díszpadló készíttetői a provinciális bizánci művészet hasonló forrásvidéke felé orientálódtak, az észak-itáliai helyett alighanem a Balkán-félsziget közvetítői szerepét részesítve előnyben.

Az innen érkező bizánci utánpótlás, mely oly hosszan éltethette a bizantinizáló kő-faragást az ország déli részén Titel, Dombó, Bánmonostoradhatott ösztönzést a kutasi templom díszburkolatának készítéséhez a A kép, amely a kutaspusztai templomról a múzeumba került faragványok vizsgálata nyomán kialakult, igencsak vázlatos. Ismereteinkből csupán egy fantomképre futja, s ez nem is kevés, hiszen a bizonytalan körvonalak néhány lényeges vonást is rögzítenek.

Ki a legfontosabb egy lány életében? Az édesapja. Meg Meeker határozottan állítja, hogy az apák mindenki másnál jobban hatnak a lányaik életére, akik akkor válhatnak magabiztos, talpraesett nővé, ha ebben a folyamatban egy erős jellemű, határozott értékrenddel bíró édesapa segíti őket. Az apa feladata az, hogy megvédje a lányát a különféle evészavaroktól, az iskolai kudarcélményektől, a nemi betegségektől, a nem kívánt terhességtől, a túlzott alkoholfogyasztástól, illetve a kábítószer használatától, ugyanakkor rengeteget tehet annak érdekében is, hogy a lánya sikeres legyen a tanulmányaiban, kiegyensúlyozott házasságban éljen és boldognak érezze magát. A gyermekorvosként praktizáló szerző időszerű, kulcsfontosságú témákat feszeget, amelyeket szívszorító igaz történetekkel illusztrál.

Ezek közé tartozik a külső látványt meghatározó, a vidék középkori kis templomain unikumnak számító kőépítkezés és szép kváderfal, a szentély homlokzat hengeres lizénás tagolása, s a templombelső figurális faragással díszített, részben római eredetű tegula- és márványbetétes padlója. Ez a díszpadló a megrendelő választékos ízlésére vall, s ebből az sem von le semmit, hogy a faragott részletek nem mutatnak nagy technikai tudású, jelentős művészi képességekkel rendelkező mesterre; ez pénzt keresni otthon mester talán nem is járt e tájon, csak faragványait importálták a Kakasszék-ér partjára.

A padlóburkolat anyagainak változatossága, látványbeli pompája a bizonyára szerény méretű templomban feltűnő lehetett, és felveti a kérdést, hogy nem függött-e össze az alapító temetkezésével. Templomunk viszont épp ezzel a nálánál régebbi sánccal tartott szorosabb kapcsolatot: annak magasabb, nyugati pontján állt, némi áttekintéssel az ér kanyarulata, és a jókora területet bekerítő sánc számunkra ismeretlen belseje fölött, és mintegy negyed óra járásra a sánc vízparti nyúlványától, az ún.

Az ilyen alaprajzi szituáció, melynek egy falutól független templom, egy sánc által védett terület és egy jellegzetes nemzetségi személynévvel megjelölt földrajzi pont a fő elemei, legalábbis gondolkodóba ejt a hely jellegét illetően.

Hogy egy jelentősebb nemesi udvarházról és gazdasági központjáról volt-e itt szó, arra a régészeti kutatás deríthet majd fényt, megvilágítva egyszersmind a kis templom - alkalmasint magánkápolna84 - hátországát. Az eféle kegyúri építkezésnek természetes tartozéka a temetkezés, és a templomocska egyetlen, töredékesen fennmaradt belső dísze, a padlóburkolat is leginkább ehhez a típusú egyházhoz illik, nem pedig plébániatemplomhoz.

A kegyúr személyét illető kérdés B. Nagy Katalin régészeti felfedezése nyomán, és újabb ásatások reményében további család- és birtoktörténeti kutatásokat igényel. A topográfiai névben szereplő, ígéretes Pósa nevet mindeddig a Bár-Kalán nemzetség Ezesetben kis templomunk Akárki volt is ez a kutaspusztai birtokos, annyit megtudtunk róla, hogy a környék egyházi építészetének teljesítményét jelentősen felülmúló igényességgel emeltetett itt templomot.

Az előkelő padló készítettése is bizonyosan az ő gesztusa elválasztása volt; a díszburkolattal kapcsolatos közvetlen célja - a szentély csinosítása?