A Pénzügyi Piacok Fajtái

Mi a befektetési név a pénzügyi piacon. A Tőzsdei Kereskedés Módjai | Tőzsdei kereskedés

Bevezetés Az intézményi befektetők az elmúlt időszakban intenzív növekedést mutattak világszerte, melynek oka, hogy a lakosság megtakarításainak egyre növekvő hányadát kollektív megtakarítási formákba helyezi el. Ennek egyik mi a befektetési név a pénzügyi piacon a nyugdíjkorra való takarékosság előtérbe kerülése. Az intézményi befektetők által kínált termékek a kollektív megtakarítási eszközök alapkategóriái ugyan néhány produktumra - befektetési alapjegyek, unit-linked termékek, nyugdíjpénztári megtakarítások - vezethetők vissza, ezek legkülönbözőbb struktúrái miatt azonban a tényleges kínálati paletta rendkívül széles.

Az ügyfelekért folytatott fokozott versenyben - melybe a bankok is bekapcsolódtak - sorra jelennek meg újabb és újabb összetett termékek, melyek jogszabályi kategorizálása sem mi a befektetési név a pénzügyi piacon feladat. A betétektől a biztosítási termékekig, a két alaptípust kombináló termékek óriási, folyamatosan bővülő választéka pedig megnehezíti a transzparenciát.

Ebben szerepet játszott az is, hogy az elmúlt két és fél évben a jegybanki alapkamattal párhuzamosan a banki betéti kamatok is folyamatosan csökkentek, mindeközben szárnyalt a tőzsde, így a részvényt is tartalmazó diverzifikált portfólió jóval magasabb hozammal kecsegtetett. Az intézményi befektetőknek többnyire két számjegyű hozamokat sikerült jóváírni ügyfeleik számláján, így nem véletlen, hogy a banki betétállomány növekedése megtorpant, az intézményi befektetőké pedig exponenciális növekedést mutat.

A lakossági megtakarítási kultúrát két érdek feszíti: egyrészt a tulajdonosok profit maximalizálása, melyhez kapcsolódóan megnőtt a lakosság kockázatvállalási hajlandósága is, másrészt megfigyelhető az öngondoskodás előtérbe helyeződése.

II. Az intézményi befektetők gazdasági szerepe és fejlődésének története

Ezen érdekek pedig az intézményi befektetőknél találkoztak. Az intézményi befektetők viselik a működési kockázatok egy részét esetleg egészétés a termékek csomagolásakor profizmusukat kölcsönzik, felajánlva annak előnyét, hogy - lévén az összes szervezett tőke- és pénzpiacon jelen vannak - olcsóbban tudnak diverzifikált termékcsomagot előállítani.

mi a befektetési név a pénzügyi piacon

Ugyanakkor az ilyen termékekbe befektetők a piaci mi a befektetési név a pénzügyi piacon nagy részét, vagy egészét magukra vállalják. Ezzel szemben a bankok betéteikkel átvállalják a befektetési kockázatot, ezért azonban meg kell fizetniük az ennek fedezetéül szolgáló, a rendszerbe beépített materiális garanciák bináris opciós kereskedési modellek tőkekövetelmény, komoly kockázatkezelési technikák költségét; ezek meglétét erős felügyeleti kontroll is biztosítja.

Az intézményi befektetők szerepe a pénzügyi közvetítés rendszerében

Mindez természetesen lefelé nyomja a banki betéti kamatokat. E tanulmány fő célja az intézményi befektetői szektor - pontosabban a kollektív befektetések - sebezhetőségének felmérése. Nemzetközi tapasztalatok alapján szembetűnik, hogy a szektor rendkívül volatil, az esetleges csődök látványosak, nagy nyilvánosságot kapnak. A felügyelő szervek szerepe ezek megelőzése tekintetében elsődleges, hiszen fogyasztóvédelmi szempontból fontos, hogy egy adott termékhez kapcsolódó kockázatok még azelőtt fel legyenek térképezve, mielőtt tömegesen elterjednek, és a lakosság ilyen konstrukciókban helyezné el megtakarításait.

Ráadásul az intézményi befektetői szektorokban jelentős a koncentráció. Az intézményi befektetők alaposabb megismerése azért is fontos, mert az alaptevékeny-ségükhöz szorosan kapcsolódó kockázatkezelést gyakorlatilag úgy végzik, hogy szétporlasztják a teljes kockázatot az ügyfélállományon. A befektetési alapkezelők ezt természetesen alaponként teszik, a biztosítóknál is termékenkénti kockázati közösség van, a magánnyugdíjpénztári vagyon egy, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a választható portfólión kívüli vagyon szintén egy kockázati közösséget képez.

Az intézményi befektetők termékei - a hozzájuk kapcsolódó, mögöttes befektetés kialakításában egyre nagyobb teret hagyva a fogyasztónak - lehetővé teszik az ügyfél számára megtakarítása, illetve annak jövedelmezősége nagyobb mértékű kézben tartását; ugyanakkor az intézmények által felszámított költségek nincsenek kellő részletességgel feltüntetve, a termékek összetettségének, bonyolultságának növekedése pedig egyre jobban nehezíti a fogyasztó számára megtakarítása aktuális, valós értékének és kockázatainak nyomon követését.

A fentiek alátámasztásának céljával az anyagban bemutatásra kerül a csoport megtakarítási láncban betöltött szerepe, az egyes típusok fejlődését elősegítő tényezők sora, az újonnan megjelent, széles körben elterjed alaptermékek jellemzői, az alszektorok működésében rejlő kockázatok, a lakossági megtakarítások - portfólió összetételen keresztüli - kezelése, valamint az intézményi felügyelés területén a közeljövőben figyelembe veendő szempontok.

Az elemzés során a nemzetközi tendenciákat, az egyes országokbeli sajátosságokat is kiemeljük, különös tekintettel a közép-kelet-európai régióra. Az intézményi befektetők gazdasági szerepe és fejlődésének története Szerepük a megtakarítási láncban Az intézményi befektetők pénzügyi közvetítők, melyek forrás oldalát jellemzően az egyéni befektetők által vásárolt rendkívül sokrétű, különböző termékek széles skálája jellemez, eszköz, illetve befektetési oldalról az így összegyűjtött források kihelyezése vagyonkezelése történik amelyet professzionális, jogilag szabályozott, szervezett és felügyelt intézmények végzik.

mi a befektetési név a pénzügyi piacon

Az intézményi befektetők kategóriát a különböző nemzetközi szervezetek eltérően értelmezik. Alapvetően a befektetési alapkezelők, a nyugdíjalapok és az életbiztosítók sorolhatók ide, bizonyos tanulmányok azonban sokkal szélesebben értelmezik a gyűjtőfogalmat, és a bankokat, a teljes biztosítási szektort is ide sorolják.

Az intézményi befektetők termékeinek skálája kétpólusú, melynek egyik végén a banki betét, a másik végén pedig a klasszikus elérési életbiztosítás áll, ez utóbbi egy függő kötelezettséget contingent liability takar, melynek értelmében az ügyfél akkor válik jogosulttá a szolgáltatásra, ha elér egy adott életkort, ellenkező esetben nem.

Sorra jelennek meg a két alaptípust kombináló termékek, egyedül bankoknak nem lehet olyan termékük, melyek biztosítási tevékenységet jellemző kockázatot tartalmaznak. Az intézményi befektetők piaci jelenlétükkel részben meghosszabbítják a megtakarítási láncot. Korábban a megtakarítási lánc három elemű volt: a lakosság megtakarítását banki betét formájában lekötötte, ezt pedig a bank hitel formájában kiközvetítette a végső felhasználók, a vállalatok felé.

Az intézményi befektetők láncbeli beépülésével a lánc meghosszabbodhat, ha a lakosság megtakarításait olyan befektetési alapokban, nyugdíjalapokban, illetve életbiztosítási termékekben helyezi el, mely intézmények ezután ez utóbbiak esetleg befektetési alapkezelőt közbeiktatva banki kötvényeket vásárolnak. A bankok ezután a végső felhasználókhoz, a vállalatokhoz, a számukra szükséges forrást hagyományos módon, hitel formájában transzferálják.

Ha azonban a befektetési alapok közvetlenül a tőkepiacon fektetnek be, akkor még a vagyonkezelők beiktatása esetén is közvetlenebbül jelennek meg finanszírozóként. Az intézményi befektetők gazdasági jelentősége azért is kiemelkedő, mert a lakossági szinten összegyűjtött megtakarításokat visszaforgatják a gazdaságba.

  1. A Tőzsdei Kereskedés Módjai | Tőzsdei kereskedés
  2. A Tőzsdei Kereskedés Módjai
  3. A Pénzügyi Piacok Fajtái – Amit Minden Kereskedőnek Ismernie Kell
  4. Ближе к вечеру сквозь кроны деревьев стали время от времени поглядывать вершины гор.
  5. Költségvetési bevételek további típusai
  6. Piaci szereplők keresése
  7. А тут вот они озаботились прямо сверх всякой меры!.
  8. Представляется, что многие из старых рас, не снедаемые жаждой приключений, отказались покинуть свои родные планеты.

Többnyire értékpapírokat vásárolnak, mellyel a vállalati szektor finanszírozási igényét elégítik ki részvények, vállalati és banki kötvények vásárlása esetén; pl. A vállalati szektor finanszírozásával hozzájárulnak a gazdaság fejlesztéséhez, áttételesen a munkahelyteremtéshez, és az életszínvonal növeléséhez is. Az intézményi befektetőket érintően a következő tendenciák látszanak kirajzolódni: szolgáltatók versenye felerősödött; a szektor szorosan együttműködik a tőkepiacokkal; egyre jobban elterjednek a pénzügyi konglomerátumok; új értékesítési csatornák épültek ki; az európai piac egységesebbé válik.

Fejlődésük története A pénz- és tőkepiaci szektor szereplőinek megjelenését, illetve elterjedését érdemes időpont tekintetében jobban szemügyre venni. Megfigyelhetjük ugyanis, hogy az intézményi befektetők által inventált termékek hogyan alakultak ki a társadalmi igényekre adott válaszként. A banki befektetések mellett bináris opció cs o 'as években, a nagy gazdasági világválság után, megjelentek a - befektetési kockázatokat a diverzifikáció segítségével költséghatékonyság mellett csökkenteni képes - első alapkezelők.

A fejlődés kiindulási pontja többnyire az angolszász kultúra, elsősorban az Egyesült Államok. A befektetési alapokhoz és a befektetés védelemhez kapcsolódó legfontosabb szabályozást ben adaptálták a Befektetési Vállalkozási Investment Company Act és a Befektetési Tanácsadási Törvénnyel Investment Advisers Act.

A pénzügyi piac fogalma – Mi a pénzügyi piac

Ekkor írták elő, hogy az alapkezelőknek naponta piaci értéken ki kell számítaniuk az egy befektetési jegyre jutó értéket; betiltották az alap és vagyonkezelője közti tranzakciót; meghatározták a tőkeáttételi korlátokat.

A befektetési alapok térhódítását tehát az es évektől számíthatjuk.

mi a befektetési név a pénzügyi piacon

A fejlettebb gazdaságokban a nyugdíjkorhatárt elért emberekről való állami társadalmi gondoskodás szükségessége már a XIX. A második világháború azonban lerombolta alapjaikat, így a nyugdíjrendszereket a háborút követően újra fel kellett építeni; ekkor jelentek meg újra a felosztó-kiróvó állami nyugdíjrendszerek. A tőkefedezeti rendszerek reneszánszukat a 'es évek elejétől élik Chile, Lengyelország, Magyarország. A biztosítástörténet kutatói szerint az ember kezdetekben nem saját életét, egészségét kívánta biztosítani, sokkal inkább vagyontárgyait: házát, lovát, hajóját, rabszolgáját hiszen az ókori rómaiaknál a rabszolga is vagyontárgynak számított.

A kapitalizmus idején helyeződött át a súlypont az emberi élet fontosságára, következtetésképpen biztosítására. Az életbiztosítási tevékenység természetében az es években jelentős változások következtek be. Az es évek volatilis inflációs rátáinak, majd az as és es évek pénzpiaci deregulációjának következtében megnövekedett a verseny miatti nyomás, mely hatására a biztosítók diverzifikáltabb és vonzóbb termékek szolgáltatására kényszerültek.

A unit-linked termékek először az 'es években jelentek meg Angliában, a fejlettebb országokban már a 'es évektől jelen voltak, de csak a 'es években terjedtek el igazán. Az intézményi befektetők elterjedését kiváltó közös tényezők A fentieken túlmenően az alábbi tényezők is hozzájárultak az intézményi befektetők elterjedéséhez és biztosítják jövőbeli fejlődésüket: A fejlett gazdaságok lakosságának öregedése növekvő igényt támaszt különböző nyugdíjtermékek iránt, mely már nem csupán a nyugdíjalapokat érinti.

A háború utáni baby-boom jelentős fiskális problémát jelent az elsődlegesen az állam által finanszírozott felosztó-kirovó rendszerre támaszkodó gazdaságokban. A nyugdíj-rendszerrel kapcsolatos probléma megoldásával összefüggésben annyit sikerült elérni, hogy növekszik a társadalmi tudatosság a nyugdíjkorra való előtakarékoskodást illetően, melynek következtében nő az életbiztosítást nyújtó biztosítók és befektetési alapkezelők szerepe is. A kommunikáció és a technológia fejlődése keresletet támasztott a pénzügyi szolgáltatások fejlődése kapcsán, a nagy tömegű információáramlást gyorsan és alacsony költséggel kezelni képes pénzügyi közvetítők, és kockázatkezelés területén, melynek következtében megnövekedett a szofisztikált befektetési termékek palettája.

Új árazási módszerek láttak napvilágot. Az Egyesült Államok tőkepiaca, melyet az innováció és a kreativitás jellemez, erőteljes pénzt keresni az interneten e gyakorolt a globális pénzügyi szektorra.

A bankok és az értékpapírpiac as évek óta tartó deregulációja növelte a bankok és egyéb pénzügyi intézmények közötti versenyt, melyet a nemzetközi tőkeáramlás korlátainak eltörlése tovább erősített.

Ezek a tényezők a bankokat érintő nemzetközi tőkeelőírások deregulációjával együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy ez utóbbiak erőteljesen fellépjenek a díjak és jutalékok piacán, elmosva a biztosítók és a befektetési alapkezelők tevékenysége határán lévő demarkációs vonalat. A banki betétek és mi a befektetési név a pénzügyi piacon tradicionális megtakarítások iránti kereslet relatív csökkenésének következtében a bankok teljesítmény-orientáltabb instrumentumok pénzpiaci- és részvény alapok irányába mozdultak el.

Ez a tendencia Észak-Amerikában a leglátványosabb, ahol a banki betétek részesedése a teljes pénzügyi befektetés állományon belül jelentősen visszaesett.

I. Bevezetés

A betéti kamatok a 'es évektől globálisan csökkenő tendenciát mutatnak leszámítva az USA utóbbi időszaki tendenciáit. A fejlett világban a megtakarítási ráták csökkennek, írjon tanácsadót a bináris opciókról világ másik felén azonban növekedés tapasztalható, melynek eredője - lévén ez utóbbi tendencia erősebb - egy lassú vagyonnövekedés.

A befektetők hozaméhségéből adódóan a nagyobb hozamért cserébe magasabb kockázatot is hajlandóak vállalni. Az intézményi befektetők által kínált termékek skálája hozamkockázat szempontból rendkívül széles, a szektor - többek közt - ennek köszönheti intenzív növekedését.

Származékos piac határidős, vagy opciósahol az árfolyam mindig egy alaptermék ármozgásától függ. Derivatíva Származtatott termék, amelynek értéke valamely más eszköz értékétől függ. Deviza Külföldi fizetőeszközre szóló követelés általában valamilyen számlán elhelyezett pénz Diszkontálás Egy jövőbeni pénzmozgás jelenértékének kiszámítása esetleg kifizetése az adott piaci környezet kamatainak segítségével e Ellenállás Technikai elemzés által jelzett szint, amely a múltban alakult mozgásokból adódóan megállíthatja egy árfolyam emelkedését, vagy legalábbis megnehezíti azt.

A pénzügyi szektorban kimutatható tendenciák Az mi a befektetési név a pénzügyi piacon tőkepiac egyik kiugró jelensége az elmúlt időben az intézményi befektetői szektor GDP-nél gyorsabb növekedése.

Az egyéni befektetők a banki betét, illetve az egyedi értékpapírok tartása helyett az intézményi befektetők által kínált termékeket keresik. Az intézményi befektetők termékei ma már az egész modern pénz- és tőkepiaci világ egyfajta tükre, mivel köztük a betétektől a biztosításokig gyakorlatilag minden terméket megtalálni.

Alapfogalmak - Equilor

A fő pénzügyi eszközök növekedése Forrás: IMF: Safeguarding financial stability Nem csupán az intézményi befektetői szektor növekszik ütemesen, lassabb mértékben ugyan, de a teljes pénzpiaci szektor növekedést mutat.

Fejlett gazdaságokban ma a pénzpiaci eszközök növekedési üteme a többszöröse az éves gazdasági termelés növekedésének.

A fenti ábra különböző fejlett gazdaságok heterogén csoportjának növekedését mutatja ig. Ezen időszak alatt a pénz- és tőkepiaci eszközök állománya közel megtriplázódott a GDP-hez képest.

A pénzpiaci rendszer áttétele megnőtt; ről re ugyanis a pénzügyi eszközökön belül jelentősen megemelkedett a szélesebb értelemben vett financiális eszközök aránya a jegybanki pénzhez viszonyítva.

A szektorközi és a határon átnyúló tevékenység fokozódásának köszönhetően a pénzügyi rendszer folyamatosan integrálódik. A pénzpiaci intézetek ma sokkal szélesebb tevékenységi kört mondhatnak magukénak, mint korábban a hagyományos bankok, melyek csupán betétgyűjtéssel és hitelkihelyezéssel foglalkoztak. Ezt tükrözi a pénzpiaci konglomerátumok számának növekedése is, mely utat nyitott a banki, a garanciavállalási, a közvetítői, a vagyonkezelői és a biztosítói termékek és szolgáltatások növekedésének.

A pénzügyi rendszer a termékeinek sokfélesége és a vele járó kockázatok áthelyeződésének köszönhetően bonyolultabbá vált. A dereguláció és a liberalizáció teret adott a pénzügyi innovációnak, és növelte a kockázatok mobilitását. Az egyéni tőkepiaci befektetők visszaszorulása miatt, az intézményi befektetők rendszerbeli fokozott részvételével meghosszabbodott a megtakarítási lánc, mely tovább csökkentette a transzparenciát, a végső megtakarítók, a közvetítők és az adósok egyértelmű megkülönböztethetőségét.

Hasonló szektorok és ban Forrás: Investopedia - ''Triumph of the Optimists - Dimson és társai A pénzügyi piac fajtái - Melyek a legjobb pénzügyi piacok? A következő részben áttekintjük a pénzügyi piac típusait, amelyeket korábban már érintőlegesen említettünk. Forex piac - Pénzügyi piac típusai A pénzügyi piac szegmensei közül nézzük az először a Forex piacot.

A pénz- és tőkepiaci szektor növekedését egy relatíve alacsonyabb fokú banki eszköznövekedés és egy erőteljesebb intézményi befektetői szektor növekedés táplálja. Az intézményi befektetők növekedésének okai - hasonlóan más tendenciákhoz - keresleti és kínálati oldalon egyaránt fellelhetőek. A kínálati oldalt tekintve feltételezhető, hogy az intézményi befektetők a bankoknál hatékonyabban értékesítik termékeiket. A keresleti oldal felől közelítve a kérdést a lakosság, illetve az egyéni befektetők elvárásait a pénzpiacon inkább az intézményi befektetők tudják kielégíteni.

A kockázat diverzifikálásának képessége, a szabályozottság alacsonyabb foka, a technológiai fejlődés ügyesebb kiaknázása, az adózási szabályok, a vagyonkezelők közti verseny, a nyugdíjrendszert érintő reformok szükségessége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy növekvő részben vegyenek részt a gazdasági életben.

A mai pénzügyi piacok és a pénzügyi piacok csoportosítása

Meg kell jegyezni azonban, hogy a piaci alapú finanszírozási rendszer növekedése országonként egyenlőtlen, ahol például nem jellemző a vállalati kibocsátás Németország, Japánott megmaradt a banki finanszírozás. A bankszektor is nő, a bankoknak azonban más a szerepük; zömében erősen szabályozott, szabványosított termékeket állítanak elő: hitelt, betétet.

Fizikai forgalomhoz kapcsolódó befektetési terméket is kínálnak, de nem ez a fő profiljuk. Kezdetben szükségszerűen a bankok álltak a központban, mára az igények szerkezetének változásával jelentős szerephez jutottak az intézményi befektetők is. A bankok és az intézményi befektetők tevékenysége közti fő különbség az, hogy a végbefektetők az intézményi befektetés esetén egyre nagyobb teret kapnak, egyre közelebb kerülnek befektetéseikhez.

A bank szolgáltatási struktúrája kialakított szervezet, mely erős interface a bank és a befektető között. A bank a mérlegében összegyűjti a befektetők pénzét, valamint az eszköz oldalon az annak kihelyezéséhez kapcsolódó kockázatokat. Míg az intézményi befektető a nála elhelyezett megtakarítást közvetlenül befekteti, és a befektetés teljesítményének megfelelő hozamot realizál a befektető pénze, addig a betétbe lekötött pénzének bankbeli felhasználásáról a betétesnek nincs tudomása, és ennek megfelelően annak kamata nem is függhet a felhasználásától.

További különbség, hogy míg az intézményi befektetők valós piaci kockázatot adnak el a végső megtakarítóknak, jellemzően nem vállalják át ezeket, legfeljebb szakmai tudással, adott időpontban diverzifikációval oldják meg a kockázatkezelést, és többek közt emiatt tőkére kevésbé van szükségük, addig a bankok időszakok közt simítják ki a kockázatot, és relatíve több kockázati tőkét kell képezniük. Melléklet A fejlettebb gazdaságokban, különösen az Egyesült Államokban, Angliában, Svájcban, és Hollandiában az intézményi befektetők eszközállománya az éves GDP közel mi a befektetési név a pénzügyi piacon es adat.

Az intézményi befektetők három alapformáját tekintve országonként eltérés mutatható ki. Összességében elmondható, hogy a kontinentális Európa nagy részén az intézményi befektetési szektor fejlettsége még mindig elmarad az angolszász országokétól.

Relatív gyenge szerepüket a bankalapú rendszer, az állami bináris opció 24opton alapon működő nyugdíjrendszer, valamint a részvény kultúra relatív elmaradottsága indokolja. Az intézményi befektetők új termékei és az alaptevékenységükhöz kapcsolódó kockázatok A szektorok tevékenységének elmosódott határai A pénzügyi szektor liberalizálása lazított a bankok, valamint az egyéb pénzügyi közvetítők, és az értékpapírpiac közötti szabályozott, fizikai határokon.

Mindez hozzájárult a pénzügyi szektor és az intézményi befektetők szektorának növekvő mértékű integrálódásához, valamint a hagyományos intézményi befektetői, valamint a banki szektori tevékenység új hibrid termékeinek keletkezéséhez. Kereskedési platformok mutatói erősödő versenynek megfelelően a pénz- és tőkepiac különböző szereplői újabb és újabb termékeket fejlesztenek, melyek egy részét már más szektorok termékeinek a saját működési kereteikbe történő ágyazása jellemez.

A korábban tiszta szektorközi határok elmosódnak, az együttműködés hatékonyabbá tételének elősegítésére együttműködések, csoportosulások, valamint konglomerátumok sora jött létre. A másik trend a pénzügyi szféra szereplőinek bankok, biztosítók, pénztárak, befektetési alapok egymáshoz történő közeledése. A cél a szinergiák kiaknázása, az optimális vállalati méret létrehozásán keresztül, a költségek minimalizálásával, illetve a már kiépített értékesítési csatornák további felhasználásával.

A univerzális bankok a befektetési alapkezelői tevékenység felé nyitottak. A működéssel kapcsolatos jogszabályok liberalizálásával a bankokat és biztosítókat tömörítő pénzpiaci konglomerátumok szolgáltatása rendkívül kiterjedt. Nagy biztosítók, melyek megengedhetik maguknak, hogy önállóan kezeljék portfólióikat, egyre nagyobb arányban mozdulnak el befektetési alapkezelői tevékenység irányába egyrészt unit-linked termékeiken keresztül, másrészt olyan saját alapkezelőt alapítva, mely ügyfeleket is kiszolgál, és nem feltétlenül csak biztosítási termékhez kötődően nyújt szolgáltatást.

A pénztárak önkéntes választható portfólióikkal gyakorlatilag a zárt végű befektetési alapok egyfajta mutációját hozták létre. A nyugdíj takarékossági dömpingből igyekeznek kivenni részüket a biztosítók is járadékszolgáltatási termékeket dobva a piacra. Az intézményi befektetők - mint csoport - kétségkívül kiterjedt gazdasági befolyással rendelkeznek. Mivel eltérő célt szolgálnak, befektetési céljaik is eltérőek, eltérő szabályozási és adózási jogszabályi keretek közt működnek, továbbá kockázatviselési hajlandóságuk is különböző, a profitért való küzdelemben azonban sokszor szembe kerülnek egymással és a bankokkal is.

A bankokon például az elmúlt években egyre nagyobb nyomás volt a kamatmarzs csökkentését illetően, többek közt az intézményi befektetők által generált versenynek köszönhetően, ez az intézmények profitabilitására is kihatott.

A hazai intézményi befektetői szektor működése, versenytársaik Az elmúlt években az egyéni befektetőkért folyatott harc egyre élesebbé vált, az intézményi befektetők egymás elleni, valamint a bankok elleni küzdelmébe egyre több szektor igyekszik beleszólni. Az igazi verseny természetesen azon területek között élesedett ki, melyek azonos befektetői kört céloznak meg, helyettesíthető termékeket kínálván.

mi a befektetési név a pénzügyi piacon

A - különböző befektetői igényt kiszolgálni képes - konglomerátumok elterjedésével ugyan a szektorok közti versenyről a csoportok egymás közti versenyére helyeződik a hangsúly, a csoporton belül a profitcentrumok egymás elleni, illetve a befektetőért vívott küzdelmében azonban az alábbi érdekkörök fennmaradnak. Másrészt pedig megfigyelhető, hogy az - elsősorban lakossági - megtakarításokon nem kizárólag piaci alapon szerveződött intézmények osztoznak, hanem jogszabályi kötelezésen alapuló intézmények is, mint a magánnyugdíjpénztárak.

Van azonban egy kiskapu, mely bizonyos feltétellel lehetővé teszi ig a tb-be való visszalépést, ezzel a korábbi kedvezőtlen tőkepiaci tendenciák folytán többen is éltek. Versenyhelyzet mutatható ki továbbá az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint a biztosítói szektor között is, amióta a biztosítók is megjelentek járadékszolgáltatási termékeikkel, továbbá a unit-linked termékek is képesek a nyugdíjkori megtakarítást elősegíteni, bár a hazai lakosság átlagosan évre köti le e formában pénzét.